Egy képviselő legfeljebb három asszisztenst foglalkoztathat, ugyanaz a személy pedig nem lehet több képviselőnek is az alkalmazottja, így rendelkezik a választójogi kódex.
Megszűnik hát az a gyakorlat, hogy egyes képviselők jelképes összegért akár hat-hét asszisztenst is tartottak. (Akadt, akit havi 2 euróért.)
Az új szabályozás nem írja át alapjaiban az eddigi gyakorlatot, mert az elmúlt megbízatási időszakban 346 képviselői asszisztense volt a 150 képviselőnek, átlagosan tehát 2,3 személy. Asszisztensekre és képviselői irodá(k)ra az országos átlagbér 2,7-szeresét fordíthatják havonta, hozzávetőleg 2600 eurót, több személy esetén ezt az összeget a képviselő döntése alapján osztják el. Nem változik az a rendelkezés, hogy a képviselői asszisztensnek magánvállalkozónak, vagy természetes személy – vállalkozónak kell lennie, aki a jövedelméből szociális biztosítási, egészségbiztosítási járulékot és adót is fizet.
Jelentős változás, hogy a képviselői törvényjavaslatok ezentúl hat hónapnál hamarabb nem terjeszthetők újra a törvényhozás elé. Eddig az ilyen szabályozás csak a plenáris szavazáson elvetett törvényjavaslatokra vonatkozott, ezért az elmúlt megbízatási időszakban gyakran éltek a (főként ellenzéki) előterjesztők azzal a lehetőséggel, hogy a végszavazás előtt visszavonták javaslatukat, s a következő ülésre újra beterjesztették azt. Most a parlament elnöke tehet kivételt, s javasolhatja fontos esetben a féléves várakozási idő lerövidítését, amit a plénumnak jóvá kell hagynia.
Látszólag megszigorodnak a más törvényjavaslatokhoz hozzácsapott, velük össze nem függő törvénymódosítási lehetőségek is. Ezzel a módszerrel általában a kormánypártok éltek. Az új szabályozás szerint tilos, hogy a képviselő olyan javaslatot nyújtson be, amely a megvitatott törvénnyel tartalmilag nem függ össze. Ha ilyen javaslat mégis előterjesztésre kerül, az ülés vezetője erről egyszerűen nem szavaztat. Kiskapu azonban a tiltás ellenére is maradt e szabályozásban, mert ha a módosító javaslat beterjesztője kifogást emel az eljárás ellen, azt már szavazásra kell bocsátani, s ha a többség a kifogást elfogadja, a törvényjavaslattól idegen módosításról is szavazni kell. Mivel többsége a parlamentben általában a kormányzati oldalnak van, ez a gyakorlat ugyanúgy folytatódhat, mint korábban.
(Felvidék.Ma / TASR)
