Tízezrek látogattak el a hét végén a kelet-csehországi Hradec Králové (korábbi német nevén Königgrätz) mellett 1866. július 3-án lezajlott osztrák-porosz csata színhelyére, amelyben az osztrákok vereséget szenvedtek. A történészek szerint ennek a vereségnek kulcsszerepe volt abban, hogy a Habsburg-uralkodóház 1867-ben belemenjen az osztrák-magyar kiegyezésbe.
A péntektől vasárnapig tartó nagyszabású rendezvénysorozaton a hagyományőrzők felidézték a 150 éve lezajlott königgrätzi csata legfontosabb jeleneteit.
Az osztrák-porosz háborút lezáró véres ütközetben, amelyben mindkét oldalról több mint 200 ezer katona vett részt, közülük mintegy 16 ezer az életét vesztette, illetve eltűnt. Az osztrák oldalon harcoló elesett magyarok számát kétezerre becsülik a történészek. Bánlaky József történész tanulmánya szerint az osztrák had mintegy 30 százalékát magyarországi egységek tették ki.
A sok száz hagyományőrző korabeli egyenruhákban, korabeli fegyverzettel, gyalog, szekereken és lovakon, ágyúdörgés közepette felelevenítette a nagy csata minden lényeges mozzanatát. „A cseh földön ez volt minden idők legnagyobb csatája” – mondta újságíróknak Radek Balcárek, a Königgrätz 1866 projekt vezetője, aki a megemlékezéseket megszervezte.
Korabeli lovasok felvonulása (Fotó:novinky.cz)
A színes rendezvény keretében Střezetice település mellett egy nagy bronzemlékművet lepleztek le a helyben lezajlott nagy lovasütközet emlékére. „Ezen a helyen több mint 1600 huszártiszt, illetve katona és legalább kétezer ló esett el” – magyarázta az emlékmű felállításának indítékait Otakar Ruml, a Královohradecky régió elöljáróhelyettese.
„A szoborcsoport egy súlyosan megsebesült lovat és egy katonát ábrázol. Ez két nagy barát története, akik hosszú évekig együtt katonáskodtak. Az alkotás azt a pillanatot örökíti meg, amikor a ló, tehát egy élőlény szinte emberi lélekkel, hangtalanul azt kéri gazdájától, hogy segítsen neki megszabadulni az elviselhetetlen fájdalmaktól, ahogy azt mindig is tette” – fejtette ki Otakar Ruml. A hat méter széles és majdnem három méter magas bronzból készült szoborcsoport Střezetice határában a Všetar felé vezető út jobb oldalán található. A nagyon hatásos szobrot Petr Novák jaroměři szobrász készítette. Ő az alkotója Tomás Garrique Masaryk első lovasszobrának is.
Nem nagyon ismert tény, hogy a porosz oldalon is harcolt egy légiónyi magyar önkéntes az akkor emigrációban élő Klapka György vezetésével.
Petr Novák a lovasszobor modelljével
A königgrätzi csatatér hatalmas kiterjedésű, hasonló a dél-morvaországi austerlitzi csatatérhez, és területén a mai napig számos kisebb-nagyobb emlékmű és síremlék van, amelyeken magyar nevekkel is találkozhatunk.
A csata nagyszabású önálló és modern múzeuma – Muzeum války 1866 na Chlumu – a mintegy 200 lakost számláló Chlum mellett elterülő erdő szélén található. A kiállított tárgyak között korabeli magyar katonai egyenruhákat, a magyar királyi hadsereg fegyverzetének és felszerelésének különféle darabjait is megtaláljuk. Sajnálatos, hogy a magyar közvélemény nem igen tud erről, pedig magyar szempontból ugyancsak nagyon fontos történelmi emlékhelyről van szó, amelyet a külföldi turisták is gyakran látogatnak.
