Erdélyi Géza a háború alatt végezte az elemi iskolát, amikor is több időt töltött a bunkerben, mint az iskolapadban, majd szlovák polgáriban tanulta a szlovák nyelvtant, amelyből kezdetben alig értett valamit.
Teológiát Csehországban hallgatott, mert a pozsonyi egyetemen elvárás volt, hogy a diákok szlováknak vallják magukat, amire ő nem volt hajlandó. Így csehül tanulta meg a latint, a görögöt, a hébert és a németet is. Mindezek ellenére anyanyelvének szeretetét és magas szintű művelését mindenekfelett állónak tartja. Számtalan könyve jelent meg magyarul is.
Vallja, hogy az igazi értékek – mint a család, a hazaszeretet, a keresztyénség – nem ismernek államhatárokat. S a vallási közösségekből kikerülők lesznek az őrállói a magyar nemzetnek. Ugyanakkor úgy véli, autonómia nélkül minden kisebbség halálra van ítélve.
Nem csak a magyarságban, hanem az utódállamokban is él az úgynevezett Trianon-komplexus. Míg a magyarság esetében a kiváltó ok a rendkívüli mértékű veszteség, addig az utódállamok politikusaiban és polgáraiban az ajándékba kapott területek megtartása és a kisebbségek fölemésztésének gondja hívja elő. A bizalmatlanság okozója tehát Erdélyi Géza szerint a rossz lelkiismeret, a kóros elváltozásokat is előidéző félelem.
Mikor mi követeljük, ami Nyugaton természetes, akkor nacionalisták vagyunk. De mit is várhatnánk, mikor egy holland református dolgozószobájában Lenin-szobor áll?! Hogyhogy a magyar tudományos élet egy századon keresztül önmagáról képtelen volt idegen nyelven írni, annak érdekében, hogy hiteles irodalomból tájékozódjanak Nyugaton, ne pedig abból, amit mások hordtak ránk? – teszi fel a kérdést Felvidék nyugalmazott püspöke, akivel a külföldön tett tapasztalatairól, a felvidéki magyar kisebbségi sorsról és a jogos autonómiaigényről beszélgettünk.
Az Erdélyi Gézáról készült riportfilm megtekinthető a polgarportal.hu oldalon. A videót Mészáros Péter és Zana Diána készítették.
