Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Andrej Danko a megyei önkormányzati rendszer átgondolását szorgalmazza, de csak a következő megyei választási ciklusban. Két ellenzéki képviselő viszont már 2017-ben felszámolná a megyei önkormányzatokat.
Katarína Macháčková és Miroslav Beblavý törvényjavaslatot nyújtott be összesen huszonnyolc jogszabály módosítására, melynek következtében még az idei évben megszűnnének a megyei önkormányzatok.
A két független képviselő a módosító indítványban, amelyről a január végén kezdődő ülésen tárgyalnak majd, nem ad pontos választ arra, mely hivatalok vennék át a megyék feladatköreit. Ahhoz, hogy a közigazgatási rendszer megszűnjön, vagy átalakuljon, az alkotmányt és több alkotmánytörvényt is módosítani kell.
A két ellenzéki képviselő valószínűleg a nemzeti párt vitorlájából kívánja kifogni a szelet. A megyei rendszer megszüntetését ugyanis először az SNS elnöke vetette fel. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a régiók ilyen szintű kialakítása az európai uniós pályázati rendszerek miatt volt fontos Szlovákiának.
Macháčková azonban úgy gondolja, ha már az idei évben sem lesznek választások és az elkövetkező öt évben nem kell fenntartani a hivatalokat, illetve a képviselő-testületek megszűnnek, 200 millió eurót spórolhat az ország. A képviselőnő szerint a magasabb szintű területi egységek (VÚC) nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ilyen volt többek között a régiók közötti különbségek megszüntetése.
Beblavý szerint a megyék jog- és feladatköreit a helyi önkormányzatok és az állami hivatalok között kellene elosztani. Szerinte az iskolákat, a szociális és kulturális intézményeket például átvehetnék a helyi önkormányzatok, elsősorban azokat, amelyek helyi jelentőségűek.
Az utak karbantartását állami feladatként tudja elképzelni a független képviselő. Beblavý szerint az új rendszerben az adóhányad 88 százalékát kapnák meg az önkormányzatok, a fennmaradó 12 százalék pedig az állami költségvetést gyarapítaná. A két független képviselő online petíciót is indított, hogy a közvélemény így gyakoroljon nyomást a döntéshozókra.
A regionális rendszereknek van értelmük, egy megyei önkormányzat, ahova a polgárok közvetlenül választhatnak képviselőket, közelebb hozhatja a politikusokat és az embereket egymáshoz. Ehhez azonban az is kell, hogy a megyei felosztást az emberek logikusnak tartsák. A szlovák kerületek határait viszont nem a természetes régiók határában húzták meg. Több olyan természetes régió van az országban, amely évszázadokon keresztül egy egységet alkotott, ilyen például a Csallóköz és a Szepesség. Ezek a régiók jelenleg több járás, sőt több kerület részét képezik.
Ha a megyékről, azok átalakításáról esik szó, inkább azon kellene elgondolkodniuk a képviselőknek, hogyan segíthetik a régiók fejlesztését. Vissza kellene térni a természetes és történelmi régióhatárokhoz. Az önkormányzatoknak pedig olyan jogköröket kellene biztosítani, hogy ténylegesen tehessenek a régióbeli különbségek leküzdéséért, ugyanis nem azért nem sikerült azokat megszüntetni, mert a megyei képviselők annak érdekében nem tettek meg mindent, hanem azért, mert arra nem volt módjuk.
A felvidéki magyarság szempontjából az lenne a szerencsés, ha a kerületek határait nem észak-dél irányban húznák meg, ezzel művileg csökkentve a magyarok arányát a megyékben. Sokkal logikusabb lenne akár egy magyar megye kialakítása is. Ahelyett, hogy az önkormányzatiság egy Európában bevált rendszerét szüntetik meg a parlamenti képviselők, inkább azon kellene dolgozniuk, hogy a régiós felosztás és az ott létrehozott önkormányzati egységek az emberek javát szolgálják.
Nem mellékesen a megyei rendszer 2017-es évi megszűntetésével az uniós pályázati pénzek lehívása is veszélybe kerülne. Úgy viszont a megspórolt kétszázmillió euró, amelyet a megyék megszüntetésével nyernénk, az uniós pályázatokon úszna el.
