Július elsejétől egy éven át Magyarország tölti be a Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország alkotta Visegrádi Csoport (V4) soros elnöki tisztségét.
E feladatokat az elmúlt évben – 2016 júliusától – Lengyelország látta el. Éppen ezért a V4 soros elnökségének parlamenti szintű átadására is Krakkóban, a Wawel királyi vár dísztermében került sor ünnepi ceremónia keretében még csütörtökön. A rendezvényen részt vevő Kövér László úgy fogalmazott: Magyarország egy ingatag európai biztonsági helyzetben veszi át az elnökséget, mely során további vitákra lehet számítani a migránskérdésben (mely kapcsán tovább fokozódik a nyomás a V4-re), miközben csökken az Európai Unió (EU) figyelme közvetlen szomszédságunk, a Nyugat-Balkán és Kelet-Európa iránt, így az EU-bővítés iránt is. Az Országgyűlés elnöke megemlítette azt is, hogy a politikai nyomás keretében számolhatunk a V4-ek kohéziójának gyengítésére irányuló kísérletekkel is.
Ilyen körülmények között a magyar elnökség célja nem lehet kevesebb – szögezte le Kövér – mint a Visegrádi Négyek egységének és reagálóképességének megőrzése. Kijelentette: a magyar elnökség az abban rejlő lehetőséget akarja kiaknázni, hogy a V4-ek az összességében több mint 60 millió főt számláló lakosságukkal komoly gazdasági erőt képeznek Európában, exportkapacitás szempontjából pedig a harmadik helyen vannak az EU-ban.
A visegrádi együttműködés történelmi alapjának az 1335-ös visegrádi királytalálkozó tekinthető, amelyet Károly Róbert magyar király kezdeményezett, és azon a lengyel (III. Kázmér), valamint a cseh (Luxemburgi János) uralkodó vett részt. Ezen együttműködés szellemiségét idézték meg 1991-ben az “utódállamok”: Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország vezetői (Václav Havel, Lech Walesa és Antall József). A csoportot soros elnökségi rendszerben irányítják az egyes tagállamok, amelyek meghatározzák egyéves elnökségi mandátumuk prioritásait.
