A ciklus végéhez ért a megyei önkormányzat mandátuma. November 4-én ismét az urnákhoz járulunk és új megyevezetést választunk. A zselízi Csenger Tibor első ízben volt 2013-tól megyei képviselő úgy, hogy az előző időszakban egy magyar ajkú képviselő sem jutott be a testületbe a Lévai járásból, de szlovák is csak egy a járás déli részéről.
Hogyan értékeli első ciklusát Nyitrán? Azt kapta, amit várt? Az MKP ellenzékben politizálta át a négy évet, ennek ellenére lehetett látni olyan eredményeket, melyeket a párt saját sikereként értékelt.
Négy évvel ezelőtt komoly hangsúlyt fektettünk arra, hogy a választók bizalmát elnyerjük, ugyanis, az előző időszakban a régiónk nem volt megfelelően képviselve, ami meg is látszott rajta. Sajnálatos tapasztalat volt, hogy bár összesen kilenc képviselő jutott be a testületbe a Lévai járásból, ezek többnyire az északi térségből voltak, akik számára a Léva alatti vidék (Ipolyság, Zselíz) bár feladatuk lett volna, nem élvezett prioritást. Egy szűkebb régió problémáit csak olyan ember ismeri, aki napi szinten benne él, távolról ezeket nehéz megoldani.
A közeg eleinte új volt számomra, kellett egy kis idő, amíg megszokja az ember és kiismeri magát, de miután ez megtörtént, már könnyen tudtam mozogni benne. Bár ellenzékiként kezdtük 15 fős frakciónkkal a munkát (az 54 tagú testületben), de az erőviszonyok idővel megváltoztak, miután a 2016-os parlamenti választásokat követően a Smer-KDH megyei irányítás már nem úgy működött együtt, mint a kezdetekkor. Érdekes politikai szituációk alakultak ki, amikor gyakorlatilag „háromlábúvá” vált a testület, a Smernek ugyanis egyedül nem volt meg a többsége 22 képviselővel. A második legerősebb frakció a mienk, az MKP-frakció volt, a harmadik pedig a KDH-frakció 13 taggal, mellettük pedig 4 független és egyéb pártból való került be, akik viszont nem tudtak frakciót alakítani, így lényegesen beszűkült a mozgásterük. Hogy a megye működőképes legyen, a három frakcióból kettőnek együtt kellett szavaznia, hogy el tudják fogadtatni a beterjesztett anyagokat. Ezzel nyíltak meg lehetőségek az MKP frakciója számára, hogy a számunkra fontos prioritásokat politikai egyezségek útján érvényre tudják juttatni. Én úgy gondolom, ebből kifolyólag sikerült olyan eredményeket elérnünk, melyek a választóink, és az itt élők érdekeit szolgálják.
Megemlíthetünk ezek közül néhányat? A tapasztalat ugyanis az, hogy sok ember nincs tisztában a megyei, helyi és állami hatáskörökkel.
Való igaz, ezzel mi is számtalanszor szembesülünk. Gyakran megesik, hogy olyan problémák megoldását kérik rajtunk számon, melyekre nincs kompetenciánk. Fontos tisztáznunk, hogy milyen szakterületek tartoznak megyei irányítás alá. Bontsuk külön csoportokra ezeket. Egyrészt hozzánk tartozik a megyei, másod- és harmadosztályú utak kezelése, fenntartása; másrészt felelünk a megyei fenntartású intézményekért, beleértve a középiskolákat és a szociális otthonokat is; továbbá a buszos tömegközlekedés biztosítása; kulturális, sport- és idegenforgalmi támogatások megítélése; a megyét érintő idegenforgalmi tevékenység ellátása; nem utolsósorban pedig a megyei vagyongazdálkodás és befektetések felügyelete, ugyanis sok ingatlannal rendelkezik a megye, mintegy 250 objektummal. Ilyen többek közt a párkányi és a vágsellyei rendelőintézet, a lévai, komáromi, nagytapolcsányi kórház, de beletartoznak a középiskolák épületei, járási múzeumok, könyvtárak, regionális művelődési központok (ROS) és egyebek.
Zselízen megyei tulajdonú és fenntartású a két gimnázium és annak épülete, a Perla szociális otthon, illetve a magyar gimnázium volt épülete, melynek helyzetét már sikerült megoldani, így eladásra került és ismét a zselíziek használhatják azt, mint óvodát és bölcsődét. (A témával egy másik cikkünkben foglalkozunk.)
És akkor beszéljünk a szűkebb régiónkat érintő konkrétumokról…
Vegyük ezeket is sorjába, s kezdjük az útfelújításokkal. A megyei fenntartású utak közül is több szakaszt sikerült felújíttatni. Az Ipolyság és Ipolypásztó között húzódó út (II/564) utolsó szakaszán (12,1 km) valósult meg teljes burkolatcsere 1,25 millió euró értékben. Régiónkat frekventáltan érinti a Léva–Génye–Óvár szakasz (3,8 km) felújítása 265 ezer euróért. A Vámosladány és Hontfüzegyarmat közötti rész (3,5 km) 235 ezer euróért újult meg. Továbbá megvalósultak rövidebb szakaszokon is felújítások Paláston, Ipolyság és Tesmag között, Garamlök és Bese között, valamint Nagysalló és Pozba között. Zselízen eddig egy 0,9 kilométeres szakasz felújítása valósult meg a Nagypuszta felőli bevezető úton, ez folytatódik az ősz folyamán a Nálepka utcán keresztül a parkig (4,2 km – 398 ezer euró összegért). Továbbá a Zselízről Peszektergenye felé vezető út 1,2 kilométeres szakasza is megújul (a stadiontól kezdődően). Ennek keretén belül kerül megoldásra a Munkaügyi Hivatal előtti kereszteződés, amely az elmúlt években sok problémát okozott a lakosoknak. Hasonlóan az ősz folyamán cserélődik ki a Nagyölved és Farnad közötti út burkolata (3,7 km – 243 ezer euró); illetve Farnad és Cseke között (1,2-115 ezer euró); Garamszentgyörgy és Óvár között (1,3-120 ezer euró), és nem utolsósorban pedig Zalaba és Kisgyarmat között is (2,5 km-229 ezer euró). Mindezek mellett a nyár folyamán átadásra került Léván, a Ladányi úton a régóta várt körforgalom (430 ezer euró). A megye belső szabályzata értelmében minden beruházásra versenypályázatot kell kiírni, s a beérkező javaslatok közül a legmegfelelőbbet kell kiválasztaniuk a képviselőknek. A cégek viszont, hogy a tendert elnyerjék, néha torzított számokat terjesztenek be, ezeket később nem tudják teljesíteni, emiatt többször fordult elő, hogy nem tudták tartani a határidőket, sőt az is előfordult, hogy menet közben kellett változtatni a kivitelezőn. Ezek sajnos előreláthatatlan tényezők, viszont jelentősen késleltethetik a kivitelezések ütemterveit.
Mi a helyzet a Leader-akciócsoportokon keresztüli fejlesztésekkel?
A megyei költségvetésből kerültek finanszírozásra az Alsó-Garam menti akciócsoport (Leader) projektjei is (éves szinten 33 ezer euró). A zselízi régióban ebből újították fel Szódón a hangosbemondó-rendszert, építettek játszóteret Garammikolán és modernizálták a parkot.
Milyen volt az intézmények támogatási rendszere?
A Perla szociális otthon komplex felújításon esett át az elmúlt években, összesen mintegy 210 ezer euróért. A két gimnázium otthona nem szorult felújításra, ugyanis előtte került sor az átépítésükre. Viszont sok éven keresztül hiányzott a testnevelést szolgáló terem, ugyanis a nagy tornaterem állapota oly mértékben megromlott, hogy évekig teljesen használhatatlan volt. Végül olyan megoldás született, hogy a megye egy telekcsere során átadta az objektumot Zselíz városának, így elhárult az akadály a felújítása elől, ami 2016-ra részben meg is történt. Az objektumért cserébe kapott területen, a szlovák alapiskola mögötti parcellán, pedig a megye saját költségen multifunkciós sportpályát épít közel 65 ezer euróért, amely idén szeptemberben kerül átadásra. Ez elsősorban a két gimnázium tanulóit szolgálja majd, de a lakosság számára is elérhető lesz. Ugyanakkor meg kell említeni a lontói idősek otthonának a felújítását is, amely ősszel indul mintegy 850 ezer euró értékben; valamint a lévai kórház látogatóinak folyamatosan gondot okozó parkolási problémák megoldását, melynek érdekében új parkolóhelyeket hoznak létre 700 ezer euró értékben. Hasonlóan jelentősen támogattuk a Barsi Múzeum és a lévai járási könyvtár felújítását is.
Mit kell tudni a kulturális, sport- és idegenforgalmi támogatások folyamatos növekedéséről?
A kulturális, sport- és idegenforgalmi támogatások összege évről évre nő, 2017-ben a Zselízre érkező összeg együttesen elérte a 17 ezer eurót (az előző években: 2014-ben 4 000 €, 2015-ben 4 885 €, 2016-ban 3 560 €). A négy év alatt ez mintegy 30 ezer eurót jelentett a zselízi civil szervezeteknek, városunk vonzáskörzetével egybevetve pedig ez az összeg 93 386 euróra rúg. Ipolyság esetében ez 22 ezer eurót jelent (az előző években: 2014-ben 5 250 €, 2015-ben 5 500 €, 2016-ban 5 600 €), ami négy év alatt 38 ezer, a város vonzáskörzetével egybevetve pedig ez az összeg 87 600 euró. Ha az ipolysági és zselízi körzetet egybevesszük, akkor 181 116 € kulturális és sporttámogatásban részesültek a szervezetek a négy év alatt. Mindez jelentős összeg. Ezzel ugyanis számtalan olyan kezdeményezést tudtunk elősegíteni, melyek korábban forráshiánnyal küzdöttek.
Úgy tűnik, célegyenesben a lévai kórház áldatlan állapotának megoldása.
A felsoroltak mellett fontos megemlíteni a régió egyik legégetőbb problémáját is, a lévai kórház finoman szólva sem túl jó állapotát. A Nyitra megye területén lévő kórházak közül ez volt az utolsó, amely megyei tulajdonban, állami fenntartású volt. A működtetés mindenhol magánszférába került át, és az eredmények alapján ez járható útnak tűnik, ugyanis a magánkézbe került kórházak színvonala jelentősen javult. Gondolhatunk itt a komáromira, vagy a nagytapolcsányira. Az augusztusi ülésen hagytuk jóvá a lévai kórház hosszú távú bérbeadását az AGEL SK részvénytársaságnak, mely többek között a komáromit is üzemelteti, illetve további másik kilencet Szlovákiában, Csehországban pedig huszonhármat. Ebből látszik, hogy egy nagy tapasztalattal rendelkező, komoly befektetőről van szó, amely ígérete szerint mintegy 8 millió eurót szán felújításra, fejlesztésre Léván. Bízom benne, hogy ez megvalósul, és a járás kórháza végre eléri azt a megfelelő színvonalat, melyet az itt élők joggal elvárnának és megérdemelnének.
Újra indul a választásokon?
Mindent összevetve, úgy gondolom, hogy még számtalan feladat vár ránk, számtalan problémát kell még megoldanunk, de a megkezdett út láthatóan hoz eredményeket, így meggyőződésem, hogy ezt az irányt kell folytatni.
