Nemzetközi gyertyagyújtási akció a hősök emlékére

A Krajczáros Alapítvány önkéntesei immár nyolc éve szerveznek nemzetközi gyertyagyújtási akciót november 11-én, melyet a gyertyaláng és a pipacs, valamint a 11-11-11-11 számsor jelképez.

„A számsor azt hivatott jelképezni, hogy1918. 11. hónapjának 11. napján 11 óra 11 perckor lépett életbe a fegyvernyugvásról szóló megállapodás, mellyel befejeződtek a harci cselekmények a fronton, s katonai értelemben kezdetét vette a négy éve milliók által várt béke időszaka” – magyarázta a Felvidék.ma-nak Németh István, a Krajczáros Alapítvány kuratóriumának az elnöke.

Nagymegyeren a Hősök terén, az Erzsébet parkban, a FEFOSZ képviseletében Vozárik Julianna és Hencz Annamária gyújtott gyertyát (Fotó: Bölcskei/Felvidék.ma)

Elmondta, hogy a csatlakozókról végleges információt a megemlékezést követő héten tudnak mondani, addig várják a fotókkal együtt a résztvevők beszámolóit a krajczaros@t-online.hu e-mail címen. Mint megtudtuk, a Felvidékről előzetesen 15-20 szervezet jelzett vissza. Jobbára a Szövetség a Közös Célokért társulás tagszervezetei, de voltak általunk közvetlenül megszólított régebbi partnereink is, így például Homonna, Királyhelmec, Alsókubin, Kolon, Marcelháza. Eddig minden évben készült összegzés, amit nyilvánosságra hozunk” – mondta el Németh István.

Az akció felett védnökséget vállalt nagyon sok hazai és határon túli köztiszteletben álló közéleti személyiség, akiknek az életútja, munkássága sokunk számára példa. A Felvidékről több között Anna Šimkuličová homonnai festőművész, Csémi Szilárd, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke és Martin Drobňák, a KVH Beskydy elnöke is a támogatók között van.

Az emlékezés gyertyái (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A Hazáért – gyertyagyújtás Rimaszombatban

A Háborús Emlékhelyeket Gondozók Társasága és 16 tagszervezete a Krajczáros Alapítvány koordinálásával megszervezett nemzetközi gyertyagyújtási akcióhoz Rimaszombatban is csatlakoztak.Tiszteletüket fejezték ki a hazájukért halt magyar és más nemzetek katonái iránt pontban 11 óra 11 perckor a Fő téren, az első világháborús emlékműnél, ahol a 4-es számú Hatvani István Cserkészcsapat tagjai áltak díszőrséget.

A Szövetség a Közös Célokért társulás rimaszombati területi irodája által szervezett akción Kerényi Éva történész mondott beszédet. Elmondta, hogy a november 11-i emléknap a világ több pontján más-más néven honosult meg. Amerikában veteránok napja, Franciaországban fegyverszünet napja, Lengyelországban függetlenség napja néven ismert. Nyugat-Európában nagyon nagy hagyománya van e napnak, s hatalmas első világháborús emlékműveket építettek, míg Közép-Európában most kezd az emberek tudatában elterjedni az első világháború jelentősége.

„Ez az emlékmű, ahol most állunk, 1942. november 10-én, a visszacsatolás negyedik évfordulóján került ünnepélyes átadásra Rimaszombatban, az akkori Horthy Miklós téren, ma Fő téren. Az alkotója Mátrai –Makovits Jenő rimaszombati képzőművész. Több tervezet is született, melyek a Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténeti gyűjteményének részét képezik. Végül a díszes tervek közül ezt az egyszerűt választották, s azóta ilyen csonka formában áll“ – mondta Kerényi Éva, bízva abban, hogy az emlékmű felújításra kerül.

A rimaszombati emlékmű (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Mint megtudtuk, a római katolikus templom előtt felállított, díszpompával átadott emlékművön eredetileg a kormányzó tragikus légiszerencsétlenségben elhunyt fia, vitéz nagybányai Horthy István neve is szerepelt a tiszteletadás kifejezéseként (s egy 1942-ben hozott rendelkezés értelmében kötelező jelleggel). A nevet 1945 után távolították el az emlékműről. Ugyancsak eltűnt a „HAZÁÉRT” felirat, mely szintúgy a csehszlovák impériumváltás számlájára írható. Mint ahogy a kétoldalt, kardokat ábrázoló oszlopokon díszelgő örökmécseseknek is nyoma veszett.

Felhívta a figyelmet még két első világháborús emlékműre, a tamásfalvai, a másik pedig az egykori elesett tanárok és diákok emlékére készült, s az Egyesült Protestáns Főgimnáziumban volt elhelyezve. Az idő során összetört, de Nagyferenc Katalin képzőművész újraalkotta, s hamarosan felavatásra kerül a BGA támogatásának köszönhetően. (HE)

Pozsonypüspöki is bekapcsolódott a nemzetközi gyertyagyújtási akcióba

Pozsonypüspökin a XXXI. Városi Kulturális Napok keretében a Szentháromság téren, a Hősök szobránál gyújtották meg az emlékezők a gyertyákat a Csemadok pozsonypüspöki alapszervezete szervezésében, a megemlékezés társszervezői a Temetkezési Vállalatok Szlovákiai Szövetsége, Pozsonypüspöki Önkormányzata és a helyi magyar tanítású alapiskola és óvoda voltak.

A gyertyagyújtó megemlékezésen Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének képviseletében Vida Csaba alezredes, és Ladislav Stríž, a Temetkezési Vállalatok Szlovákiai Szövetségének elnöke is részt vett, de jelen volt a háborúkban elhunyt katonák több ma élő hozzátartozója is.

A gyertyagyújtás résztvevőit Maurský Mónika, a Pozsonypüspöki Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónője és a temetkezési vállalat elnöke, Ladislav Stríž köszöntötte, majd az iskola két diákjának előadásában egy magyar és egy szlovák verset hallhattak a megemlékezés résztvevői. Ezt követően került sor a gyertyagyújtásra, és a megemlékezés résztvevői elhelyezték mécseseiket a Hősök szobrának talapzatán.

A pozsonypüspöki emlékmű (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)

A kezdeményezéshez egyébként bárki csatlakozhatott, csak annyi volt a teendő, hogy a megadott időpontban, azaz november 11-én 11 óra 11 perckor a lakóhelye szerinti emlékműnél, katonai temetőben vagy templomkertben, illetve akár a lakása vagy az üzemeltetett létesítményük, iskolájuk ablakában, bejáratánál legalább egy szál mécses vagy gyertya meggyújtásával fejezze ki tiszteletét a hazájukért hősi halált halt magyar és más nemzetek katonái iránt. (DÉ)

***

1919-ben a Brit Nemzetközösség országaiban ezt a napot hivatalos ünneppé nyilvánították. Az emlékezés napján ma már nemcsak az első világháború halottai előtt róják le kegyeletüket a korona polgárai, hanem a külföldi frontokon valaha harcolt minden veterán, békefenntartó és valamennyi hős előtt tisztelegnek. Az emlékezés jeleként ilyenkor pipacsot viselnek a ruhájukon, ez a hagyomány egészen a 19. század elejéig nyúlik vissza. A napoleoni háborúkat lezáró waterlooi csata után feljegyezték, hogy napokkal az ütközet után vérvörös pipacstenger borította a véráztatta harcmezőt. Ez a kép ihlette meg az első világháborúban tüdőgyulladásban elhunyt katonaorvost, John McCrae alezredest (1872–1915).

Hazánkban mindenszentek, illetve halottak napján és a május utolsó vasárnapján esedékes magyar hősök emléknapján váltak bevett szokássá a csatatéren elesett katonáinkra való emlékezetet fenntartó kegyeleti rendezvények.

A közhasznú szervezet minősítésű Krajczáros Alapítvány fő tevékenységévé mára a háborús emlékhelyek gondozása, katonatemetők rekonstrukciója lett. Tevékenységük főként a Doberdó térségében, Visintiniben és a hajdani orosz front déli részén, Kelet-Szlovákiában ismert. Hitvallásuk szerint – hazai és határon túli partnereikkel együtt – a két nagy világégéstől eltelt 100, illetve közel 75 év távlatában elérkezett a közös emlékezés ideje. Úgy gondolják, szükség volna egy olyan emléknapra, amikor Európa, illetve a világ népei együtt tudnak és akarnak emlékezni azon sok nemzet katonájára, akik a harcokban résztvevőként, a hazájukért vívott küzdelem tudatában estek el. Stratégiai célként tűzték ki, hogy az ENSZ vagy az EU hivatalos szervei nyilvánítsák november 11-ét a harctéren elesett katonák emléknapjává.

Álláspontjuk szerint nem kívánnak konkurálni egyik nemzet hősi emléknapjával sem, sem pedig a katolikus egyház által preferált november elsejével és másodikával. Úgy vélik, a természetes módon elhunyt embertársaink mellett az életüket áldozókat is megilleti egy önálló emléknap. Ezért hirdetik, hogy legyen november 11-e a közös emlékezet időpontja.

Csallóközi megemlékezések

Szencen, a Csemadok helyi alapszervezetének képviseletében Németh Gabriella és családja vett részt ma 11 óra 11 perckor a Nemzetközi gyertyagyújtási akcióban, a Szenci Hősök szobránál. Tiszteletüket fejezték ki az elhunyt katonák áldozatáért és emlékeztek arra, hogy 99 évvel ezelőtt ekkor lett vége az I. világháborúnak.

Főhajtás a Szenci hősök emlékművénél

Nagymagyaron emlékeztek és emlékeztettek az első világháborúban elesett katonákra. Ezért november 11-én 11 óra 11 perckor gyertyát gyújtottak a országzászlónál elhelyezett, a Világháborúkban elesett katonák emléktáblája előtt, a községükből bevonult és hősi halált halt honvédek emlékére.

Pőcz Ibolya, a Nagymagyari Kulturális Közösség elnöke a rövid megemlékezésen kiemelte, hogy az első világháború befejeződése nekünk, magyaroknak nem hozott felhőtlen örömet, mint tudjuk a Párizs melletti Trianonban feldarabolták az országot. De erről nem a harcoló magyar honvédek tehettek. Ők megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk. Emlékezzünk azokra nagymagyari katonákra, akik a fronton estek el, esetleg valahol hadifogolyként érte őket a vég és sohasem térhettek vissza családjukhoz, vagy pedig sebesülten, betegen hazatérve itthon lelték halálukat.

Gyertyagyújtás Nagymagyaron

A községből 230-240 férfinak kellett bevonulnia katonának. Emlékük és emlékezetük ma is él. Közülük hősi halált haltak harmincnyolcan. A háborúban szerzett sebesülésben, de itthon haltak meg ketten. Összesen negyven ereje teljében levő férfi.

Illésházán, a Csemadok alapszervezet tagjai a helyi temetőben felállított I. és II. világháborúban elesett katonák emlékművénél gyújtották meg 11 óra 11 perckor az emlékezés gyertyáit. Az emlékmű márványában megörökített honvédek leszármazottai 99 év múltán is a faluban élnek. Családjaik és a közösség rendszeresen virágok és gyertyák elhelyezésével fejezik ki tiszteletüket, de a mai nap morális kötelességüknek tettek eleget azzal, hogy fejet hajtottak áldozataik előtt.

Az illésházi emlékmű

Kispakán, az I. világháborús hősök emlékművéhez a Grace – Nagypakai Egészségkárosultak Szervezete hívta meg a községek lakóit a gyertyagyújtásra és a közös emlékezésre. Nagy öröm volt a résztvevők számára, hogy négy generáció rótta le tiszteletét 11 óra 11 perckor. Életben tartva és tovább adva azt az emléket, amelyet a magyar katonák hoztak 1914 és 1918 között. (HA)

Dunaszerdahelyen, a Pázmaneum Társulás és a Csallóköz-Szerdahelyi Kaszinó 1860 Városvédő egylet nevében helyezték el az emlékezés mécseseit a világháborúban elesett magyar katonák és polgári áldozatok emlékére. Tették ezt hagyományosan, hiszen november másodika Dunaszerdahely város gyásznapja is egyben. Ezen a napon emlékeznek arra a mintegy 250 katonára, akik a hazájukért harcoltak, s akiket szeretteik hiába vártak haza. Nem feledik a több mint 3000 polgári áldozatot sem, akiket e vészkorszakban hurcoltak el és gyilkoltak meg, illetve a várost ért bombázásokban veszítették életüket.

Gyertyagyújtás Dunaszerdahelyen (Fotó: Pázmaneum PT)

Karaffa Attila, a Pázmaneum ügyvezető elnöke a megemlékezéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyar katonák hősi helytállása intő jel számukra. Arra mutat, hogy a családot, a hazát, nemzetünket, vérük árán is meg kell védeni. Elmondta, hogy a sikabonyi katonai temetőben azokért az itt elhunyt katonákért, valamint más nemzetek fiaiért is gyertyát gyújtottak, akik nem szülőföldjükön lelték meg az örök nyugodalmat. „Sajnos sok hazánkfia is hasonló helyzetben alussza örök álmát idegen csatamezők földjén.”- zárta szavait Karaffa Attila.

A kispakai emlékműnél is gyújtottak gyertyát

Muzsla község is társult a kezdeményezéshez, az I. és II. Világháború áldozatainak emlékművénél, a Csodaszarvas emlékműnél gyújtottak a háborúkban elesett muzslaiak árvái, leszármazottai egy-egy gyertyát vagy mécsest a háborúban elesett hozzátartozóik emlékére. Méltó megemlékezés volt a háború hőseiről.

Gyertyagyújtás a muzslai emlékműnél (Fotó: Farkas Iván, facebook)

Rozsnyói járásbeli körkép

A Szövetség a Közös Célokért Társulás rozsnyói területi irodájának kezdeményezésére idén a járásból tíz községben csatlakoztak a Krajcáros Alapítvány által meghirdetett nemzetközi gyertyagyújtási akcióhoz. A nagy háborúban elesett hősök emlékére gyertyát gyújtottak Tornagörgőn, Várhosszúréten, Jólészen, Berzétén, Kuntapolcán, Gömörhorkán, Gömörhosszúszón, Lekenyén, Beretkén és Gömörpanyiton, ahol a harang is megszólalt. A jelképes 11-es szám a Nagyrőcei járás községével, Alsófaluval teljesedett ki. Ezt mutatja alábbi képösszeállításunk. (BB)