Robert Kaliňák (Smer-SD) volt belügyminiszter az év végéig lemond parlamenti képviselői mandátumáról, nyilatkozta a TV Pravda számára.
„Úgy vélem, tartozom ezzel a családomnak. Távozom a parlamenti padsorokból, év végéig átnyújtom a képviselői mandátumról való lemondásomat a parlament elnökének, Andrej Dankónak (SNS),” jelentette be. Kaliňák szerint mandátum nélkül szabadabb, több mindent kimondhat és hatékonyabban védekezhet az ember.
„Meg akarom védeni a Smer és egyes képviselői jó hírnevét és felújítom ügyvédi tevékenységemet,”
zárta bejelentését, hozzátéve, hogy továbbra is a Smer tagja marad, mint a párt egyik alapítója.
Mint a jelenlegi kormány több tagja, Kaliňák is a vállalkozói szférából került a politikába. Mielőtt belépett volna a Smer soraiba, szórakozóhelyeket, kávézókat üzemeltetett. Kaliňákot a 2006-os parlamenti választások után nevezték ki első ízben belügyminiszternek, ám tevékenységét botrányok sorozata kísérte.
Az első, s egyben talán a legemlékezetesebb Malina Hedvig ügye volt, akit 2006 augusztusában ismeretlen személyek megtámadtak és megvertek, amiért magyarul beszélt.
Kaliňák nem sokkal a történtek után, a Ficóval közösen tartott sajtótájékoztatón hazugsággal vádolta meg Hedviget.
Az első bizalmatlansági indítványt a miniszter ellen az első megbízatási idejének végén nyújtotta be az ellenzék, a bombabotrányként elhíresült ügy miatt. A rendőrök gyakorlatozás közben egy Pozsonyból Írországba utazó utas bőröndjébe robbanóanyagot rejtettek, amelyet a szolgálati kutyának kellett volna kiszimatolnia. A robbanószert azonban az akció végén elfelejtették kivenni a poggyászból, a férfit pedig a dublini reptéren terrorizmus gyanújával letartóztatták. Fico kiállt Kaliňák mellett, aki a tisztségében maradt, az érintett férfi pedig anyagi kártérítést kapott a belügyminisztériumtól.
Nagy botrányt kavart az is, amikor a rendőrök tüzet nyitottak egy személyautóra a D1-es autópályán.
A rendőrség magyarázkodása szerint a gépkocsi korábban egy körözött bűnöző tulajdonában volt, később viszont kiderült, hogy már évekkel korábban gazdát cserélt. Kaliňák először határozottan elutasította az autóban utazó fiatalok panaszát, találkozni sem volt hajlandó velük, végül azonban a saját pénzén kárpótolta őket a történtekért.
A botrányok dacára azonban Kaliňák a pártján belül és a Smer szavazói körében is megőrizte, sőt megerősítette a népszerűségét. Közben viszont kipattantak a személyéhez fűződő első gazdasági botrányok is, Kaliňák neve például egy 75 millió eurós adócsalás kapcsán is felmerült. Az ügy főszereplője, Milan Chovanec vallomásában azt állította, hogy a belügyminiszter Ján Počiatek pénzügyminiszterrel együtt elsimította az ügyet.
Minisztersége alatt a rendőrség speciális nyomozócsoportja nem tudta eredményre vinni az oligarchák és politikusok kapcsolatairól szóló hírhedt Gorilla-akta ügyében folytatott nyomozást, s a gazdasági botrányok sorozata sem ért véget. Az, hogy a belügyminisztert gyanús üzleti kapcsolat fűzheti az adócsalásba keveredett Ladislav Bašternák vállalkozóhoz, a rendőrség és a pénzügyőrség figyelmét is felkeltette, az ügyet azonban ismét nem vizsgálták ki.
Végül akkor volt hajlandó távozni a belügyminiszteri bársonyszékből, amikor a Ján Kuciak oknyomozó újságíró és barátnője, Martina Kušnírová meggyilkolását követő események után már nem maradt más választása.
Lemondásához nagy valószínűséggel a kormánykoalícióban kialakult feszült helyzet vezetett, a távozása volt ugyanis a Most-Híd egyik feltétele a koalíció fennmaradásáról szóló tárgyalások folytatásának.
