Kép: tablet.tv

Ha a szlovák politikai partnerek valóban változást akarnak, előre kell gondolkodniuk. Ez azt jelenti, hogy valamilyen formában az 1998-as modellt kell követni, nagykoalíciót alakítani, amelynek része lenne az MKP is” – fogalmazott Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője a Tablet.TV műsorában.

Csáky közlése szerint az MKP-nak 100-110 ezer szavazója van. Bár ennyi voks a parlamentbe jutáshoz nem elegendő, de nem elhanyagolható a szavazóbázis. Az MKP indulhat önállóan a választásokon, de ez kockázatos vállalkozás, tekintve, hogy el kell érnie az 5 százalékos támogatottságot. A másik lehetőség koalícióra lépni a Híddal (Most-Híd), de őszintén meg kell mondanom, ennek a legnagyobb akadálya Bugár Béla személye és a körülötte lévő emberek – jelentette ki Csáky.

„Van egy harmadik út is. Ha a szlovák politikai partnerek valóban változást akarnak, előre kell gondolkodniuk. Ez azt jelenti, hogy valamilyen formában az 1998-as modellt kell követni, nagykoalíciót alakítani, amelynek része lenne az MKP is” – javasolta Csáky.

„Megérné elgondolkodni ezen. Ha Andrej Kiska valóban pártot alapít, az a kisebb ellenzéki pártokat érintené. Ezeknek a pártoknak is érdekük, hogy ne vesszenek el a rájuk leadott szavazatok, és hogy létrejöjjön egy reformblokk, egy olyan tömörülés, amely változást akar. Ki kellene használni azt a politikai klímát, amely a köztársaságielnök-választás kapcsán létrejött, és kialakítani egy ilyen utat. Az MKP hajlandó tárgyalni a lehetőségekről” – hangsúlyozta az EP-képviselő.

Csáky elismerte, hogy az MKP nem mutatta meg magát különösebben az elnökválasztáson, de üdvözölte Zuzana Čaputová megválasztását. „Gratulálok Zuzana Čaputovának a győzelméhez, úgy gondolom, ez jó jel az ország számára. Még akkor is, ha egyelőre nem tudom, kicsoda ő. Az első megnyilvánulásai alapján nagyon rokonszenves, de az elnöki pozíció összetett dolog, az igazi emberi minőség pedig krízishelyzetekben mutatkozik meg. Kívánom neki, hogy álljon helyt az ilyen helyzetekben is, és legyen minden szlovák állampolgár elnöke” – fogalmazott Csáky.

„Figyeljen oda a régiókra is, a V4 országaira, valamint Szlovákia és az Európai Unió viszonyára. A V4, illetve a tagállamok köztársasági elnökei közötti együttműködés ezen a téren igazán fontos lesz”.

Az új elnök nyitott a kisebbségek irányában, a kampányban mindazonáltal kritikusan beszélt a lengyelországi és a magyarországi helyzetről. A kampány során állampolgárként fogalmazott meg bizonyos dolgokat, de amint hivatalba lép, mérlegelnie kell a kijelentéseit. A V4 országaival való együttműködés fontos Szlovákiának. Helyénvaló lenne a nagyvonalúság, az óvatosság, de ez már rajta és a tanácsadóin múlik” – mondta Csáky.

„A magyar nemzetiségű választópolgárok közül sokan támogatták Zuzana Čaputovát, amit a választások első és második fordulója után meg is köszönt nekik. Ezt eddig egyetlen elnök sem tette meg” – hangoztatta.

Menyhárt József, az MKP elnökjelöltje néhány héttel a választások előtt visszalépett, a közvélemény-kutatások szerint 1,5 százalékos támogatottsága volt. Választóit arra kérte, támogassák Robert Mistríket, aki pár nappal később szintén visszalépett Čaputová javára.
„Nem jöttünk ki túl jól ebből a helyzetből. Sokat gondolkodom rajta. Két csoportra oszlik a párt. Az egyik csoport azt mondja, mivel a közvélemény-kutatások szerint Menyhárt nem volt éppen kedvező helyzetben, érthető és logikus volt a döntése. Ezzel az MKP elnöksége is egyetért. A másik csoport nem, mert szerintük a választóink egy része emiatt nem ment el szavazni, nekünk pedig nem az a dolgunk, hogy passzivitásra ösztönözzük az embereket” – reagált Csáky.

Az MKP jelöltjének mindenesetre kevés esélye volt a sikerre az elnökválasztáson, sokkal komolyabb megmérettetés lesz a párt számára az EP-választás.

„Életbevágó lesz ez a választás a párt számára, azért parlamenti párt az MKP, mert van egy képviselője az Európai Parlamentben. Ha ezt elveszítjük, a második ligába kerülünk” – mondta Csáky.

Hozzátette, igyekszik kapcsolatot tartani a választókkal a választási ciklus ideje alatt. „Azt hiszem, én vagyok az egyetlen rendszeresen publikáló EP-képviselő. Évente kétszer kiadványban számolok be a tevékenységemről. Ezen a héten jelenik meg a soron következő újság” – mondta.

A választókat az európai biztonság, a migráció témájával igyekszik megszólítani, továbbá az emberi és a kisebbségi jogok betartásának kérdésével. „Én voltam az egyetlen európai parlamenti képviselő, aki a múlt héten felszólalt a máltai újságírónő és Ján Kuciak meggyilkolásáról szóló vitában” – jegyezte meg.

Csáky választási kampánya tizenkét pontból áll. „A következő téma a gazdasági stabilitás és az európai valuta stabilitása, a regionális politika, a leszakadó régiók fejlesztése. Ezekbe a régiókba több támogatást kell juttatnunk, de ellenőriznünk is alaposabban kell, hiszen láthatjuk, mi történt Kelet-Szlovákiában. Nagyon fontos lenne, hogy visszatérjen a kormány ahhoz az ellenőrzési mechanizmushoz, amelyet én vezettem be miniszterelnök-helyettesként 2004 és 2006 között.

Bár több politológus is azt jósolta, hogy az idei EP-választásokon megerősödnek az euroszkeptikus pártok, Csáky azt reméli, nem fognak sokat változni a jelenlegi erőviszonyok.

„Nem aggódom amiatt, hogy különösebben megerősödnek a nem túl szalonképes politikai erők. Talán több támogatójuk lesz, mint korábban, de úgy vélem, Európa jövőjének szempontjából, csakúgy, mint eddig, garancia lesz az Európai Néppárt és a szocialisták” – mondta.

A Magyar Közösség Pártja az Európai Néppárt tagja. „Ezt a pártcsaládot a stabilitás jellemzi, még akkor is, ha vannak hibái, ha előfordulnak is belső feszültségek. De ez logikus, hiszen sok tagja van a néppártnak” – jegyezte meg.

Eduard Kukan EP-képviselő néhány hete a Tablet.TV adásában úgy fogalmazott, megegyezés nélküli kilépéssel zárulhat a brexit, František Ružička külügyi államtitkár azonban annak a reményének adott hangot március 27-én, hogy ezt a britek elvetik. Én vagyok talán az egyetlen EP-képviselő, aki három éve hangoztatja, hogy nem lesz brexit” – reagált Csáky. Hozzátette, a kilépésről szóló politikai döntés mellett adott a komplikált probléma sikeres megoldásának lehetősége is.

„Nagy-Britannia nagy és erős ország. Gazdasági és politikai szempontból is. Együtt kell működnünk Angliával. A mi érdekünk is, hogy ne gördítsünk eléjük fölösleges akadályokat” – mondta. „Láthatjuk, hogy nagy ott most a probléma, elnézést a kifejezésért, de a brexit úgy, ahogy van, butaság. Remélem, áprilisban újabb halasztást kérnek, és a végén nem valósul meg a brexit” – zárta Csáky.

(tasr)