Augusztus 20. arra emlékeztet bennünket, hogy Európa egyik legősibb államának polgárai vagyunk – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, állami kitüntetések és minisztériumi elismerések átadása alkalmából mondott beszédében.
Ezerhúsz esztendőre visszatekintő államiságunk kevés csendesen pergő évszázadot mondhat magáénak, kevés olyat, amelyben békében, gyarapodással teltek az évtizedek, biztonságban élhettek a családok, otthonok, falvak és városok épülhettek anélkül, hogy küzdeni, védekezni kellett volna – idézte fel a miniszter.
Emlékeztetett arra: sokkal gyakoribb volt, hogy a nemzet megmaradásáért, szabadságáért, nyelvéért, hitéért, közösségéért kellett küzdeni.
Hozzátette, a múlt nyom nélkül sosem tűnik el: következményeiben és alkotásainkban is velünk van, „belőle táplálkozik a jelen és belőle épül a jövő”.
Ezen a napon, amikor ezer esztendő történelmét ünnepeljük, meg kell, hogy állapítsuk, mindent egybevetve, minden nehézség ellenére hazánk jobb állapotban van, mint kontinensünk
– jelentette ki Gulyás Gergely, kiemelve „a régi és már-már születésekor is meglehetősen ócska, de erőszakos kísértet garázdálkodását Európa számtalan országában”.
Közölte: a „múltat végképp eltörölni” jegyében, „az Újvilágból vett szokás” szerint szobrokat lehet dönteni, múltjukhoz ragaszkodó polgárokat lehet megverni és bántalmazni.
Elborzadva látjuk újra a 2006-os Budapest képeit, ezúttal Fehéroroszországban: a gyülekezési jog lábbal tiprását. Látjuk az egyre nyíltabbá váló keresztyénüldözést a világban, és a keresztyén közösségek meggyengítését Európában
– mondta.
Hozzátette, látjuk az értelmiség elhallgatott és elhallgattatott csoportjait is, „és mindazt, ami az általunk is jól ismert kommunista liturgiával együtt járt és együtt jár: a kikényszerített önkritika gyakorlását, elhatárolódásokat, elnézéskéréseket”, égő, lerombolt, kávéházzá alakított templomokat és emelkedő Marx- és Lenin-szobrokat.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, Közép-Európa igyekszik szemben állni a mai korszellem ezen részével; Szent István Intelmeinek azon passzusát idézte, amely szerint
„aki megveti, amit megszabtak elődei, az isteni törvényekre sem ügyel”.
Számunkra fontos a szabadság, fontos a polgárait szolgáló állam, fontos a támadás alatt álló, kultúrát őrző közösség – jelentette ki, megjegyezve, keretet és védelmet a több mint ezeréves magyar állam nyújt.
