IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot Esztergomban, 1224-ben. Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje. Hivatalos emléknapja július 24.
Miként húgai, ő is mélyen vallásos neveltetésben részesült. A családi indíttatások mellett nagy hatással volt rá a kolduló rendek megalakulásával felvirágzó, XIII. századi egyházi mozgalom. Édesapja udvarában szívesen fogadták a domonkos és a ferences rend neves lelki vezetőit. Ez a mély hittől és vallásosságtól átitatott környezet késztette Kingát, hogy egészen fiatalon szüzességi fogadalommal Istennek ajánlja életét.
1239-ben a tatár betörés fenyegetésnek hatására és a katonai védelemben reménykedve, szülei elfogadták a lengyel fejedelem leánykérő ajánlatát. Kinga néhány napos vívódás után beleegyezett a házasságba.
A krónikák szerint a Krakkóba vezető útja valóságos diadalmenet volt, mert életszentségének és szépségének híre ezrek kíváncsiságát ébresztette föl.
Az egy év lengyelországi tartózkodás után megtörtént a házasságkötés. Kingának sikerült férjét rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát. Mindkettejük buzgósága segítette elő 1253-ban Szent Szaniszló, Krakkó hajdani vértanú-püspöke szentté avatását.
A tatárok a muhi csata évében Lengyelországot is végigtarolták, a királyi pár is menekülni kényszerült. Kinga a tatárok elvonulása után hazalátogatott Magyarországra, majd visszatérve az apjától küldött bányászok segítségével 1251-ben megnyittatta a híres bochniai sóbányákat.
Az idei évben megrendezett Szent Kinga Gyűrűje zarándoklat (22 km) Küngösre. Fotó: Árpád-házi Szent Kinga Egyesület
Férje hosszabb betegeskedés után 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már a ferences apácák, a klarisszák ruhájában vett részt, ezzel is jelezve özvegysége szakaszának irányát és tartalmát. Jolán húgával együtt, aki már fél éve özvegy volt, abba az ószandeci klarissza zárdába lépett, amelyet annak idején a férjével együtt építtetett. Jótékonykodással és önmegtagadó imaéletben teltek napjai. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották. 1287-ben a tatárok újra betörtek Lengyelországba és feldúlták a kolostort. Kingáé volt az újjáépítés feladata és javadalmakkal látta el működését.
1291-ben megbetegedett, állapota a következő év júliusában válságosra fordult. A szentségekkel megerősítve július 24-én tért meg Teremtőjéhez. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta.
1695-ben XII. Ince Lengyelország védőszentjévé nyilvánította.
1999. június 16-án iktatta II. János Pál pápa a szentek soraiba. A legendák szerint a nép sokat beszélt Kinga csodatetteiről. A küngösi Árpád-házi Szent Kinga-templomba zarándoklatokat szerveznek, ahol kérik Szent Kinga közbenjárását:
Istenünk, ki Boldog Kingát elhalmoztad édességed áldásával, és szüzességét a házasságban is megőrizted, kérünk, közbenjárására add meg, hogy tiszta életünkkel mindig a tieid lehessünk!
Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
Forrás: Mindszenty Alapítvány
