Az a nemzet, amely megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is, ugyanakkor a múlton túl a jelen és a jövő is rendkívül fontos – jelentette ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) intézetekért felelős igazgatója csütörtökön Budapesten.
Kitta Gergely a Magyar Összetartozás Intézetének megalakulását bejelentő rendezvényen azt mondta, hogy az MCC elsősorban azért hozta létre az intézetet, mert ebben a sok kihívással terhelt időszakban, amikor világjárvány, migráció, katonai konfliktusok, gazdasági problémák nehezítik az emberek életét, számos, korábban szilárdnak hitt fogalom megkérdőjeleződik.
Szükség van annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk – tette hozzá. Szerinte ezt a feladatot más nemzeteknek is el kellene végezniük.
Az igazgató azt mondta, sokkolta őt, amikor az úgynevezett „woke-kultúra” terjedésének jegyében például az Egyesült Államokban elkezdték ledönteni Washington, Jefferson, Lincoln vagy más ikonikus amerikai történelmi személyiségek szobrait. Ekkor vált számára nyilvánvalóvá, hogy sehová sem fog vezetni az, ha el akarjuk törölni a múltat – jelentette ki.
Kitért rá, hogy bár más országokban is vannak az MCC-hez hasonló intézmények, de olyannal még nem találkozott, ahol a kapcsolódó intézetek között olyan együttműködés lenne, mint amilyen náluk tapasztalható.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, az újonnan létrehozott intézetük egyik fő célja annak a kérdéskörnek a kutatása, hogy – és itt Szekfű Gyula XX. századi publicistától idézett – „Mi a magyar?”.
A főigazgató azt mondta, „meg kell érteni és meg kell becsülni azt, ami magyar, és tudnunk kell azt is, hogyan maradjunk magyarok, hogyan mentsük át magyarságunkat a jövő generációjának”.
Szalai Zoltán fontos kérdésnek nevezte, miként lehet generációkon keresztül átadni a magyarság értékeit, és ez döntő szempont volt abban a tekintetben, hogy kikre bízzák az új intézet vezetését.
Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója a Magyar Összetartozás Intézetének megalakulását bejelentő rendezvényen az MCC budapesti székházában. MTI/Soós Lajos
Az új intézet igazgatója Margittai Gábor, helyettese pedig felesége, Major Anita lett. Az alkotópár több évtizede foglalkozik a magyar összetartozás kérdéseivel, munkásságukat kutatások, előadások, kiállítások, filmek, könyvek, cikkek hosszú sora fémjelzi – írták az eseményhez csatolt sajtóközleményben, amelyben az MCC és a Magyar Összetartozás Intézete arra hívta fel a figyelmet, hogy ma csak az olyan nép lehet sikeres, amely ismeri önmagát, történelmét, hagyományait, kultúráját, művészetét, nyelvét.
Az MCC ezen értékek kutatására és népszerűsítésére hozta létre a Magyar Összetartozás Intézetét, amely immár a hatodik elemző- és kutatóintézete a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézményének. Az intézet a sokszínűségében egységes Európa elvét szem előtt tartva szeretné bemutatni, „kik vagyunk mi, magyarok”, és miért jó magyarnak lenni a világban – ismertették.
Margittai Gábor azt mondta, azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy miben áll a magyarság makacs meg- és összetartó ereje, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű magyarságtudatnak.
Az új intézet megalakulását videóüzenetben méltatta Koltay Gábor filmrendező, író, Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, L. Simon László író, költő, kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Berecz András Kossuth-díjas énekes, folklórkutató, előadóművész.
Az eseményen a résztvevők pódiumbeszélgetés során cseréltek eszmét a magyarság sorskérdéseiről és a Magyar Összetartozás Intézetére váró feladatokról.
(MTI/Felvidék.ma)
