Petőfi Sándor szellemisége időn és határokon átívelő örökség – hangsúlyozta csütörtöki ünnepi beszédében Pápán a művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár.
Szentmártoni János kiemelte: Petőfi szellemiségében eggyé olvad a költészet, a hit, a nemzeti identitás, a haza szeretete és szolgálata.
Hangsúlyozta: Petőfi nem csupán a történelem, hanem a magyar költészet szabadságharcosa is volt, aki a nép nyelvén beszélt és azt emelte a művészet magasságába.
„Petőfi az a költőnk, aki legmélyebben épült be a magyar köztudatba és külföldön is a legismertebb magyar poéta” – fogalmazott a helyettes államtitkár.
„Petőfi európai léptékben is sorsfordító történelmi pillanat szülöttje”, akit közéleti szereplése, közösségi feladatvállalása, hősi helytállása tett naggyá – tette hozzá.
Szavai szerint az idők folyamán „nem elérhetetlen félistent faragtunk belőle, hanem mindannyiunk Petőfijét.”
Szentmártoni János felidézte: a költő 1841 őszén érkezett Pápára tanulmányai miatt, itt változtatta nevét Petrovicsról Petőfire, itt vált katonából diákká, színészből költővé. Itt ismerkedett meg Jókai Mórral, innen küldte A borozó című versét az Athenaeum szerkesztőségébe.
Fischer Mór herendi porcelángyáros 1848. március 16-án vitte a forradalom hírét, a Nemzeti dal és a 12 pont példányait Pápára. Az aznap esti fáklyás felvonulás a város történetének egyik legemlékezetesebb eseménye, amikor a Református Főiskola nyomdagépén kinyomtatták a történelmi dokumentumot – tette hozzá a politikus.
Az ünnepségen az ötödik alkalommal megrendezett közös versmondás keretében 1500-an szavalták el az egykori pápai diák, Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét.
(MTI/Felvidék.ma)