Duray Miklós születésének 80. évfordulójáról emlékeztek meg Pozsonyban szeptember 25-én annak a szimpóziumnak a keretében, amelyet a Szövetség a Közös Célokért szervezett a Csemadok-székház Rákosi Ernő termében. Az esemény nemcsak megemlékezésül szolgált, de egyúttal találkozási lehetőséget is teremtett tisztelőinek, amelyen közéleti szereplők és tudományos szakemberek idézték fel Duray Miklósnak a felvidéki közösségért végzett munkásságát.
A 34. alkalommal megtartott pozsonyi Városi Kulturális Napok keretén belül megvalósuló szimpóziumot Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke nyitotta meg. A telt házas teremben kijelentette: Duray Miklós már akkor nemzetstratégiát épített, amikor az államszocializmus éveiben ilyen irányú gondolkodás hivatalosan még Magyarországon sem létezhetett. Súlyos üldöztetést, bebörtönzést, egzisztenciális fenyegetettséget, elhallgattatást és számkivetettséget volt kénytelen elviselni élete során, de nem tudták megtörni – emelte ki.
Szász Jenő, az NSKI elnöke
Hangsúlyozta, mindenkinél jobban tudta értelmezni saját és közössége, illetve az egész nemzete sorsát. „Ő egymagában a felvidéki magyarság XX. századi korrajza, amit hajthatatlan és hajlíthatatlan őszinteséggel tárt fel, nem kímélve azokat, akik a közösségi érdekek fatörzse mögé bújva az egyéni érdekérvényesítést helyezték előtérbe. Így vált Duray Miklós tisztségek nélkül is a magyar nemzetpolitika és nemzetstratégia egyik meghatározó alapítójává, akinek hagyatéka ma éppen annyira nehezen felmérhető, mint amennyire halálával az összmagyarságot ért veszteség is” – fogalmazott, hozzátéve, örökségét nemcsak őrizni, de művelni is kell.
Somogyi Alfréd, a SZAKC elnöke
Somogyi Alfréd, a SZAKC elnöke köszöntőjében rámutatott, a Szövetség a Közös Célokért a Duray-életmű utolsó erős intézménye, amely felvállalta és végzi emlékének életben tartását. Mint mondta, a felvidéki magyar közösség kötelessége, hogy ne engedje feledésbe merülni Duray Miklós életművét. Megjegyezte azonban, hogy „a nagybetűs publikum mindig hálátlan és gyorsan felejt. S azok felejtenek leginkább, akikért a legtöbb vér és veríték omlott”. Kiemelte azonban, Duray nem elismerésért vállalta a küzdelmeket, hanem mert „küldetéstudata volt, és azt érezte igaznak”. Bár a rendszerváltás után sok hálátlanság érte, mégis kitartott a közösség ügye mellett – még azokért is, akik kritizálták. A SZAKC elnöke szerint ez az önfeláldozó attitűd a mai napig példaként kell hogy szolgáljon. „A megtévesztetteket eszméltessük, az eltévelyedetteket visszaöleljük, s a mieinket erősítsük” – fogalmazott, hozzátéve, ehhez járul hozzá az, hogy Duray Miklós emlékezetét, lelkiségét, értékrendjét, szellemi örökségét életben tartjuk.
Hideghéthy Andrea, a SZAKC igazgatója
Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója is üdvözölte a megjelenteket. Megjegyezte, Duray Miklós születésének 80. évfordulóján
szellemi nagyságához méltó síremléket adnak át Losoncon, melynek tervezett időpontja 2025. október 8.
Mint mondta, a mai szimpóziummal szeretnék leróni tiszteletüket Duray Miklós munkássága előtt, amelyet a felvidéki magyar társadalom érdekében, megmaradásunk érdekében végzett elhivatottan, és ahogy elhangzott, mindenféle elismerésre vágyó szándék nélkül. Szellemiségéhez méltón az általa kiemelt társadalmi témákat igyekeztek a szimpózium során megnyitni, melyeknek előadóit is e szellemben kérték fel – fejtette ki.
Bukovszky László történész, levéltáros
Elsőként Bukovszky László történész tartotta meg előadását, amely Duray Miklóssal, mint a csehszlovák politikai rendőrség célszemélyével foglalkozott. Előadásában rámutatott, hogyan került Duray Miklós a kommunista titkosszolgálatok célkeresztjébe az 1960-as évektől 1989-ig tartó időszakban. Feltárta, milyen eszközökkel dolgoztak a csehszlovák és a magyar szakszolgálatok azon, hogy megbontsák a kialakulóban lévő szlovákiai magyar ellenzéki összefogást, illetve kik voltak azok a szlovákiai magyar beépített ügynökök, akik segítették a kommunista rendszert kiszolgáló szolgálatok munkáját és Duray diszkreditálását. Megjegyezte, Duray jogvédő tevékenysége a hatvanas évek közepétől kezdődően egészen 1989-ig folyt. Előbb, mint a szlovákiai magyar ifjúsági klubmozgalom vezető személyiségeként végzett, majd a csemadokos munkásságával és végül a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottságnál végzett tevékenységével foglalkozott kutatásai során. Összegzésül megjegyezte, Duray Miklós, mint a szlovákiai magyar kisebbség jogvédője a kommunista rendszer idején személyes kiállása miatt kivételes helyet foglal el a maroknyi szlovákiai magyar értelmiségiek között.
Csonka Ákos történész, publicista
Csonka Ákos publicista arról tartott előadást, milyen hatást gyakorolt Duray Miklós a felvidéki magyar fiatalok politikai gondolkodására és önszerveződésére. Mint mondta, Duray Miklós messze túlnőtt a politikusi és közírói szerepen és tevékenysége a legnagyobb formátumú politikusok közé emelte, aki mindig tudta, mit kell és mit helyes cselekedni. Nem rettent meg sem a fenyegetéstől, sem a zsarolástól, sem a börtöntől – hangsúlyozta. Véleménye szerint Duray „a közösségi érdekképviseletet, a közösségi és politikai stratégiát filozófiai síkra emelte. Olyan dimenzióba helyezte, aminek összefüggésrendszere meghaladta a középszerűséget. Ez tette őt igazán naggyá. Ez tette őt igazán halhatatlanná.” Mindezt kiegészítette azzal, hogy nem csupán stratégiában gondolkodott, hanem mindig szem előtt tartotta az ifjúság nevelését is – a ’60-as évektől a JAIK klubmozgalmán át az Együttélés ifjúsági szervezetén, majd a Via Nován keresztül egészen az Esterházy Akadémiáig.
Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke
Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke Duray Miklós hálózatokban való gondolkodása és a magyar önkormányzatok hálózatba való szervezésének bemutatása címmel tartotta meg előadását, melyben Duray volt tanítványaként kifejtette, egyik legnagyobb szellemi öröksége az, hogy soha nem az egyént, nem az anyagi javakat, hanem mindig a közösséget és a közösségszervezést tekintette az elsődleges feladatnak. Megjegyezte, a ’90-es években az államhatalom tudatosan akadályozta az önkormányzati összefogást, mert attól tartott, hogy az önálló döntéshozatal alapját teremthetné meg. Beszédében kitért arra is, hogy Duray gondolkodásában a státusztörvény létrehozása szintén a hálózatépítés logikájába illeszkedett: a gondolat, hogy Kárpát-medencei szinten összekössünk minden magyart, nagyon markánsan megjelent Duray Miklós fejében – magyarázta. Őry a hálózatszervezés kicsúcsosodásának a Duray által megálmodott és megalapított SZAKC-ot tartja.
Horony Ákos, kisebbségi kormánybiztos
Horony Ákos, kisebbségi kormánybiztos Duray Miklós jogvédő munkájához kapcsolódva a mai kisebbségi jogvédelem aktualitásairól beszélt. Ezek közül a kisebbségi nyelvhasználat helyzetét és a parlamenti képviselet hiányából fakadó problémákat emelte ki. Kiemelte, a jogtudatosság erősítése a társadalomban elengedhetetlen, hiszen a törvények sok lehetőséget biztosítanak, ám ezekkel gyakran nem élnek a polgárok. A jogvédelem területén ezért fontos szerepet kap a tájékoztatás és az új eszközök bevezetése, például az online bejelentési rendszer, amelynek köszönhetően idén több mint 400 panasz érkezett, főként Érsekújvárból. Beszámolt a kormánybiztosi hivatal jogköreinek bővüléséről, valamint arról, hogy a kisebbségi ügyek a kormányhivatal hatáskörébe kerültek. Hangsúlyozta: a jelenlegi politikai helyzetben különösen nehéz feladat biztosítani a magyar közösség parlamenti képviseletét, mégis államérdeknek tartja, hogy Dél-Szlovákiának legyenek képviselői a törvényhozásban. Zárásként a közösségi apátia leküzdésére szólított fel: „Ha sikerülne ebből kimozdítani magunkat, akkor talán már meg is volna az az 5 százalékos küszöb, amivel a szlovákiai magyarság újra erős parlamenti jelenléthez juthatna – vélekedett.
Generációk találkozása című mobilkiállítás
Ezt követően Molnár Imre történész bemutatta Duray Miklós – Esterházy János mindannyiunk mártírja című kötetét, melyből megismerhetővé válnak azok a szempontok, amiért Esterházy vált Duray követendő példájává. A szimpózium kísérőprogramjaként megnyílt a Generációk tükrében című mobilkiállítás a Diákhálózat együttműködésével.
Duray Miklós síremlékének ünnepélyes átadására még októberben sor kerül
A rendezvényen Somogyi Alfréd, a SZAKC elnöke beszámolt a márciusban meghirdetett Duray Miklós síremlékére létrehozott közadakozás eredményéről, mely mint fogalmazott, valójában egy lehetőség volt mindenki számára, hogy hozzájáruljon egy közösségi ügyhöz. A legnagyobb támogató Magyarország kormányának 24 581 eurós támogatását is meghaladta a közadakozásból befolyt összeg. „Ez nem mindennapos, nem természetes a Felvidéken. A pályázatírók nyelvén szólva az önrész meghaladta a támogatást, és ezért nagyon hálásak vagyunk minden felvidéki, Kárpát-medencei és tengerentúli adományozónak, mindazoknak a magánszemélyeknek és jogi személyeknek, akik névvel vagy név nélkül éltek ezzel a lehetőséggel és hozzájárultak egy felvidéki magyar ügy megvalósításához” – fogalmazott.
A közadakozás során 26 600 euró gyűlt össze, így a teljes összeg 51 ezer euró, 181 euró, ami meghaladja a síremlék költségeit, így ebből finanszírozzák a síremlék biztosítását és részben Duray hagyatékának rendezését is. Kiemelte, a tervek szerint 2025. október 8-án kerül sor a losonci református temetőben Duray Miklós síremlékének ünnepélyes átadására.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével többek között őexcellenciája dr. Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Tóth László, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője, Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke, Kiss Beáta, a Csemadok országos elnöke, illetve a SZAKC tagszervezeteinek képviselői.
SZE/NT/Felvidék.ma
