A kormány ma hivatalosan is döntött arról, hogy Miroslav Lajčák külügyminiszter lesz Szlovákia jelöltje az ENSZ főtitkári tisztségére.
Mindez Szlovákia uniós elnökségének folytonosságát azonban nem veszélyezteti. Az uniós külügyminiszterek szeptemberi ülését Miroslav Lajčák vezeti majd, mivel Ban Ki Mun utódjának nevét csak októberben tudja meg a világ, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökségét Oroszország tölti be.
A 321-es határozat értelmében a történelem során először az ENSZ-főtitkárválasztás során ún. nem formális meghallgatások zajlanak. Az első nem formális meghallgatásokra április 12-14-én került sor New Yorkban. Ezen azok a jelöltek vettek részt, akiket a kormányaik addig már hivatalosan jelöltek. A második körben, amelyre június 7-én kerül sor, már Miroslav Lajčák is részt vesz. Minden jelölt tíz percet kap, amely során bemutatja az elképzeléseit a szervezet jövőjét illetően, majd válaszolnia kell a tagállamok által feltett kérdésekre.
Robert Fico kormányfő szerint Szlovákia még sohasem állított ilyen komoly nemzetközi pozícióba jelöltet. A jelölés véleménye szerint egyúttal annak a ténynek a megerősítése is, hogy Szlovákia kinevelt egy generációt kiváló diplomatákból. „Kétségkívül ennek a piramisnak a tetején jelenleg Miro Lajčák külügyminiszter áll” – fogalmazott a kormányfő.
A miniszterelnök feltétlen támogatást ígért Lajčáknak és abbéli meggyőződésének is hangot adott, hogy a szlovák részvétellel történő versengés a főtitkári posztért hozzájárul az ország jó hírnevének öregbítéséhez.
A kormányfő szerint Szlovákia „rendkívül jó jelöltet” adott, és azt is megjegyezte, Miroslav Lajčák nevét a tisztségre a diplomáciai tapasztalataira való tekintettel először nemzetközi körökben kezdték emlegetni.
Lajčák lehetséges kihívói
Az elemzők szerint nem valószínű, hogy akár a horvát, akár a szerb, vagy éppen a szlovén jelölt lenne a befutó, azaz a sorrendben nyolcadik ENSZ-főtitkár, a dél-koreai Ban Ki Mun utódja. De lássuk, eddig hivatalosan kik jelezték a jelölésüket, illetve kik lehetnek még Lajčák ellenfelei.
Különösen a jugoszláv utódállamok mutatnak nagy érdeklődést az ENSZ-főtitkári poszt iránt, köztük Vesna Pusic volt horvát külügyminiszter, a szerb Vuk Jeremic, aki 2007-2012 között hazája külügyminisztere volt Vojislav Kostunica, illetve Mirko Cvetkovic kormányában. Szintén a jelöltek között található a macedón Srgjam Kerim, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke, Igor Luksic volt montenegrói kormányfő, jelenlegi külügyminiszter, Moldávia képviseletében Natalia Gherman volt külügyminiszter, valamint Danilo Türk volt szlovén államfő.
A portugál kormány is megerősítette a volt szocialista kormányfő, António Guterres jelölését, és érdeklődést mutatott a tisztség iránt a bolgár
Irina Bokova is, aki jelenleg az UNESCO élén áll, és nőként a szlovák jelölt legesélyesebb ellenfele lehet.
A főtitkárválasztás során Oroszország is Bokova mellé állhat, mivel a két ország kapcsolatai köztudottan jók. A horvát lapok azonban azt is felhozták Bokovával kapcsolatban, hogy az UNESCO elismerte Palesztina államiságát, ami elméletileg azt jelenti, hogy Bokova elveszítheti ezért az Egyesült Államok támogatását, illetve a Nyugat a családja kommunista múltját is a „szemére veti”.
De Új-Zéland volt kormányfője, Helen Clark is pályázik a főtitkári posztra. Akárcsak Bokova és Guterres, ő is fontos ENSZ-szervezetet irányít 2009 óta, mégpedig az ENSZ Fejlesztési Programját (UNDP).
Politikai szakértők szerint Kelet-Európa jobban tenné, ha a jelöltek versenyeztetése helyett inkább összefogna, és egy London, Moszkva és Washington számára is elfogadható jelölttel állna elő. Korábban ebben az összefüggésben a bolgár Kristalina Georgieva neve is szóba került, aki jelenleg az Európai Bizottság költségvetési és emberi erőforrások portfólióját vezeti. Ebben az esetben azonban Bulgáriának vissza kellene vonnia az eddig esélyesnek tartott Bokova jelölését. Bár az ENSZ szabályzata azt is lehetővé teszi, hogy egy másik ország jelölje a bolgár politikust.
Háttérinformációk alapján Ban Ki Mun volt személyzeti főnöke, a jelenlegi argentin külügyminiszter, Susana Malcorra szintén előterjesztheti jelöltségét.
És a világszervezetben sokan örülnének, ha Angela Merkel is jelöltetné magát.
Az odahaza menekültválsággal küzdő német kancellár számára méltóságteljes kiutat jelenthetne, ha átvenné a világszervezet vezetését.
Moszkvától New Yorkig: Miroslav Lajčák szakmai életútja
Az 53 éves szlovák diplomata, politikus Miroslav Lajčák a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett jogászdiplomát. Doktori disszertációját a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézetében védte meg.
1991 és 1993 között Csehszlovákia, majd az állam felbomlása után Szlovákia moszkvai nagykövete. 1994–1998 között pedig a tokiói nagyköveti posztot töltötte be. 1993–1994-ben Szlovákia akkori külügyminiszterének, majd későbbi miniszterelnökének, Jozef Moravčíknak a kabinetjében is dolgozott.
2001 és 2005 között Lajčák Belgrádban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban (majd később Szerbia és Montenegró), Albániában, és Macedóniában működött országa kapcsolattartójaként.
A 2006-os montenegrói függetlenségi népszavazáson az Európai Unió főmegfigyelője volt. 2007. június 30-án Christian Schwarz-Schilling utódjaként a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjévé nevezték ki.
2009-ben Ján Kubiš utódjaként Szlovákia külügyminisztere lett, majd a 2012-es előrehozott választások után ismét elnyerte a külügyminiszteri posztot Robert Fico második kormányában, a 2016-os parlamenti választás után pedig harmadszor is az ország dipomáciájának vezetője lett.
(Felvidék.MA/TASR)