Helyszíni tudósításunk folyamatosan frissül!
A IV. Martosi Szabadegyetem első napjának programkínálata is garantálja a tartalmas időtöltést. A nap a park névadója, Feszty Árpád szobrának megkoszorúzásával indult…
TEKINTSE MEG CSÜTÖRTÖKI (JÚLIUS 7.) KÉPGALÉRIÁNKAT ITT>>!
Másfél óra alatt a Föld körül
Nógrádi György előadására mindig megtelik az Erdei előadó. De miért? Egy: Mindenkit érdeklő témákról beszél kertelés nélkül, és nem kerülget tabutémákat. Kettő: Naprakész a külföldi, elsősorban a német sajtóból, és ezekből olyan dolgokat mond el, amiket az átlagember nem olvas, nem tud, adott esetben nem is sejt. Zárójel: mindezt közérthetően, szórakoztatóan és szellemesen teszi – zárójel bezárva.
Nógrádit Cziprusz Zoltán kérdezte, de beszélt magától is…
A migránsválság, a Brexit, a német hegemónia erősödése és az Európai Unió meglehetősen ingatagnak tűnő jövője, az ukrajnai háborús válság, valamint az amerikai elnökválasztás egytől egyig jelenleg időszerű, kemény kérdések, az ezekre adandó válaszok pedig a mi életünket is döntően befolyásolják. De tudja ezekre Nógrádi a választ? Nem mindig. Oké! A hallgatóinak viszont nincs olyan érzésük, hogy valamit elhallgatnak előlük. És lényegileg ez az a pont, ahol – idézőjelben – összeér Nógrádi György népszerűsége és az előadásának a végkicsengése: az Európai Uniónak nem szabad felbomlania, ugyanakkor a nemzetállamok felé való elmozdulásra és átfogó reformra van szüksége, amelyet az Unió mostani vezetése nem akar végrehajtani, és alkalmatlan is rá.
Hallgasson bele Nógrádi előadásába!
https://youtu.be/OhdCin7lBxs
Sikerfilm a MartFeszten: a Lovasíjászról Kaszás Gézával
A MartFeszt közönsége a rendezvény csütörtöki délutánján megtekinthette a Lovasíjász című filmet, majd Kaszás Géza, a sikerfilm producere tartott előadást az alkotásról.
Kaszás Géza a Lovasíjászról.
Kaszás Géza színész-rendezővel Varga Tibor a Via Nova elnökhelyettese beszélgetett. A dokumentumfilm Kassai Lajos tevékenységével, az általa újrateremtett ősi harci képességgel, a lovasíjászattal, ennek szellemi hátterével, az abból létrejött, egyre jobban terjedő sporttal és életstílussal, Kassai Lajos kulturális életünkben betöltött szerepével foglakozik. Mint elhangzott, Kassai Lajos a lovasíjászat maga, Kaszás szerint leginkább a harcos szóval lehet definiálni a jellemét. Egy kivételes ember, kivételes élettel. Egyedül építette ki mindazt, aminek mára a világ minden részéről csodájára járnak. A rendező szerint azért van ekkora sikere a filmnek, mert az emberek ki vannak éhezve a erre a témára. Az alkotást, amit három évig forgattak, mára több mint 80 000-en látták mozikban, a közeljövőben pedig DVD-n is megjelenik. Mint kiderült, Kaszás Géza már a következő filmjét tervezi, melyben a magyarság hun, illetve finnugor eredetét vizsgálja.
Szuper Levente Martoson: Szép jövő előtt áll a magyar hoki
Az első nap egyik leginkább várt előadását Szuper Levente, a magyar jégkorong ikonikus alakja tartotta. Az észak-amerikai profi jégkorongligát is megjárt kapus őszintén vallott pályafutásáról, illetve a magyar hoki fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. Szuper úgy véli, páratlan teljesítmény az, amit a magyar hoki pár év alatt bejárt, ám ez a tempó a jövőben nem biztos, hogy tartható, hiszen sikerült elérni a legmagasabb szint kapuját. Most kevésbé látványos, ám nagyon meghatározó és fontos munka fog zajlani, hogy megfelelő mértékben tudjon fejlődni a sportág.
Szuper Levente Martoson
Úgy látja, nő a hoki presztízse Magyarországon, egyre több a fiatal, aki versenyszerűen akarja kergetni a korongot, ám hozzáállásban és felfogásban még van hová fejlődni. Sok fiatal ugyanis mérlegre teszi, hogy sportolni akar, vagy tanulni, pedig a kettő összeegyeztethető, sőt szépen kiegészíti egymást, csak akarni kell, és akkor az egyéni fejlődés is maximalizálható.
Szuper valóban szuperként viselkedett Martoson is, a fiatal közönség előtt egy olyan igazi példakép állt, akinek életpályáját érdemes követni bárkinek.
Márai Sándor-program – a kivándorlás elleni harc jegyében
A Kárpát-medencei magyar fiatalok jövőképét nagyban meghatározza az elvándorlás. A mai fiatalok kétharmada foglalkozik a gondolattal, hogy munkavégzés céljából kivándorol a Kárpát-medencéből – hangzott el az előadás nyitányaként. A hazacsábítás lehetőségeiről és a kivándorlás problematikájáról Őry Péter, Duray Miklós és Szász Jenő osztotta meg a gondolatait, keresve a lehetséges kitörési pontokat.
Őry Péter kifejtette, a helyi közösségek tekintetében az elmúlt 25 év politikája is meghatározza az elvándorlás tényét és irányát. Kelet-Szlovákiából többen vándorolnak ki, illetve vándorolnak az ország fejlettebb nyugati térségeibe. Röviden felvázolta a belső migrációt, az ehhez kapcsolódó asszimiláció erősödését.
„A felvidéki magyarok nagyon szerették a szülőföldjüket, mindig visszatértek” – kezdte felszólalását Duray Miklós. A társadalmi és gazdasági változás aspektusai mentén közelítette meg a témát. Mint kifejtette, a sorsfordító eseményeket követően is visszatértek a szülőföldjükre, azonban ez 1990 után megváltozott. Az ipari struktúra változása előmozdította a szülőföldhöz való ragaszkodás változását. Az ipari termelés változásaival egyetemben a mezőgazdaság is átalakult, kevesebbet termelnek. Mindez hozzájárult a kivándorláshoz. Napjainkban a szülőföldnek nincs eltartó ereje – hangsúlyozta Duray.
Szász Jenő és Duray Miklós a Márai Sándor-programról szóló fórumon (Fotó: Pásztor Péter)
Az egyéni felelősség fontosságát fogalmazta meg kiindulópontként Szász Jenő. „Magyar élet nincs a Kárpát-medencén kívül” – fejtette ki, reflektálva a magyar identitás megőrzésének fontosságára. Mint elmondta, a program lényege, hogy a kint élő fiatalokat visszacsábítsák. Az identitás megőrzésénél fontos a családi és szülőföldi környezet, mivel ezekkel visszafordítható a folyamat – véli Szász Jenő. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke ismertette az elkezdett kutatást. Kérdőíves vizsgálat folyamán vizsgálják a kivándorlás folyamatát, illetve a szülőföld iránti viszonyt.
Mint a fórumon elhangzott, az alacsonyabb végzettségű fiatalok hamarabb térnek vissza szülőföldjükre, mint a felsőfokú végzettségűek. Az ő esetükben a gazdasági kivándorlás folyamata figyelhető meg, nincs érvényesülési perspektívájuk. Háttérbe szorul az identitás kérdése, és előtérbe kerül a gazdasági létfenntartás. A szemléletváltáshoz a kisközösségi szerveződés újragondolása szükséges – jelentette ki Duray Miklós. Őry Péter mindezzel kapcsolatban megjegyezte: nemzetpolitikai kérdés a helybéli, családi alapú gazdaság megerősítése, ezzel is hozzájárulhatnánk a fiatalok visszacsábításához.
Vándorkiállítás Feszty Árpád munkásságáról és koráról
Feszty Árpád munkásságát és korát bemutató vándorkiállítás nyílt az Árgyélus Házban. Ökrös Mariann, a Feszty Körkép Alapítvány elnöke elmondta, az emlékév kapcsán készült el a tárlat anyaga, amely a magyar kultúra értékeit képviseli.
A kiállítás egy része (Fotó: Pásztor Péter)
Mónus József íjászvilágbajnok előadása
Mónus József íjászvilágbajnok előadásában a harcíjászatról szólt. Mint elhangzott, a versenyeken több száz méterre lövik ki íjaikat ember nagyságú célra. „A versenyeken a múlt, az őseink hagyományainak tiszteletéért harcolok” – mondta Mónus József. Az előadást a bajnokságokat és íjászbemutatókat megörökített felvételekkel színesítette.
Mónus József íjászvilágbajnok. (Fotó: Pásztor Péter)
A csütörtök délutáni kötetlen program részeként Mónus József íjászvilágbajnok a kultúrház előtti parkban tartott rövid íjászbemutatót. Az eseményen 120 méter távolságból próbált egy teniszlabdát eltalálni. A bemutatón mintegy két tucat íjat lőtt ki – ezúttal azonban mindhiába.
Mónus és a teniszlabda.
Kik vagyunk mi? Történelmünk sorsfordító eseményei – művelődéstörténeti szempontból
Ozsváth Sándor művelődéstörténész Kik vagyunk mi? címmel tartott előadást. A magyar történelem sorsfordító eseményeit vizsgálta művelődéstörténeti szempontból. Mint megjegyezte, a magyar nép mindig is különbözött az európai népektől. Érintette a kereszténység kultúrkörét, annak a magyar népi hagyományozódását. Részletesen kifejtette a magyar szkíta kulturális örökség elemeit.
Feszty Árpád szobrának megkoszorúzása
„Nem is kezdhetnénk méltóbban a szabadegyetemet, mint a park névadója szobrának megkoszorúzásával” – mondta a megnyitón Gubík László a főszervezők nevében. Katona István, a Feszty-park tulajdonosa a hely történelmi-kulturális szellemiségéről szólt. Kiemelte a magyar kultúra és hagyomány ápolását, mint a magyar közösség megmaradásának zálogát. A rövid ünnepi köszöntőket követően a tisztelet koszorúit helyezték el Feszty Árpád mellszobránál.
Ezt követően az emlékév tiszteletére a Feszty Körkép Alapítvány képviselői a parkban található tó partján diófát ültettek el.
