Csáky Pált, az Európai Parlament petíciós bizottságának alelnökét arról kérdeztük, mi a helyzet jelenleg a felvidéki magyar vonatkozású petíciókat illetően az EP-ben.
Alelnök úr, több olyan hír is eljutott hozzánk, amely arról szól, hogy megmozdult valami a felvidéki magyar petíciók ügyében.
A legjobban a kétnyelvű vasúti feliratok ügye áll. Ezt fiatalok nyújtották be személyesen Brüsszelben, ez év elején, konkrétan az MKP listáján induló Fiatal Függetlenek, a Fontos vagy! mozgalom, illetve a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért mozgalom. S bár a nyelvi jogok kérdése a tagállamok (és nem a nemzetállamok, mint azt oly helytelenül használják Magyarországon!) jogköre, a fiatalok ügyesen ráéreztek egy anomáliára, amely Brüsszelben is érthető. Ez pedig az, hogy ha a közutakon használható egy település neve magyarul, akkor miért tiltják azt a vasútállomásokon. Ez hátrányos megkülönböztetésnek számít. Jelenleg az Európai Bizottság vizsgálja az ügyet, s olyan bizalmas, nem nyilvános információk is megjelentek, amelyek alapján felszólították Szlovákiát a kérdés rendezésére 2017 első felében. Ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárást indítanak az ország ellen. A részletek jelenleg nem nyilvánosak, bizalmas csatornákon folyik a kommunikáció.
Hogy áll a kettős állampolgárság kérdése?
Vannak olyanok, akik azzal hitegetik az embereket, hogy Brüsszel majd megoldja ezt a kérdést is. Brüsszel ezt nem oldhatja meg, mert ez tagállami illetékesség, s az EU tagállamainak nagy részében – különböző okokból – tiltják a kettős állampolgárságot. Az tény, hogy a tendencia ebben a kérdésben is a liberalizálás felé halad, nagyon szimpatikus példa Lengyelország és főleg Csehország, ahol a tiltást mára támogatásra változtatták mondván, butaság kiszorítani a társadalomból olyan polgárokat, akik más ország számára is értéket jelentenek. Egyébként úgy gondolom, okos lenne felvetni ennek a kérdésnek a harmonizációját a V4-eken belül is. A V4-es országokon belül Szlovákia a fekete bárány.
Visszatérve azonban a petíciók ügyéhez, örülök annak, hogy a petíció benyújtói megfogadták a tanácsunkat, s konkrét jogsértések irányába vitték el a beadványokat, olyanokéba, amelyek valóban ellentétesek az EU jogszabályaival. Nos, úgy néz ki, hogy ez járható út lesz. Az Európai Bizottság a Petíciós Bizottság kérése alapján magyarázatot kért Szlovákiától az ügyben, vizsgálják a konkrét jogsértések ügyét. A kérdéshez jövőre fog visszatérni a Bizottság, a kommunikáció eredményétől függően.
Mi a helyzet a Beneš-dekrétumok ügyével?
Két petíciót is elfogadott a kérdéssel kapcsolatban a Petíciós Bizottság. Örülök annak, hogy mindkét petíció beadói tanultak a múlt hibáiból, és szakmailag jobban megfogalmazták a probléma lényegét. 2017-ben ebben a kérdésben is várhatóak új fejlemények.
Érdemesnek tartja a petíciók írását?
Úgy gondolom, helyes lenne, ha Szlovákiából több petíció érkezne nemcsak Brüsszelbe, hanem a szlovák parlamenthez és a szlovák – de az európai – ombudsmanhoz is. Lehet, hogy a petíció nem lesz mindig sikeres, de arra mindig alkalmas, hogy felhívja egy problémára a figyelmet, s általa politikai nyomás alá lehessen helyezni az adott ország kormányát. S nem utolsósorban egy közösség politikai érdeklődéséről és élni akarásáról nyújt tanúbizonyságot. Én ilyen témának érzem most a csallóközi vízkészlet ügyét. Ezt biztosan fontos témaként kezelné az Európai Parlament petíciós bizottsága.