Az Ipolyságon megjelenő Honti Lapokban gyakran olvashattunk arról, hogy az itteni temető sírjai-sírjelei közül többet is védettségre javasoltak. Hiszen a temetőben jó pár olyan egykori híresség is nyugszik, akik hajdan fontos szerepet töltöttek be Hont vármegye és a város közéletében: ismert jegyzők, tanárok, orvosok, papok voltak; kórházat, iskolát, bankot alapítottak, publikáltak stb.
Ezek ma is tiszteletet érdemelnek; nyughelyüket illik rendben tartani. Sajnos, nem mindig ezt tapasztaljuk.
A temető „jeles halottainak” sorából először az itt nyugvó papok közül mutatunk be néhányat. Az ipolysági római katolikus Nagyboldogasszony plébániatemplom jubileuma 1734-1994 című kiadványban olvashatunk arról, hogy a XVII. század elejétől az 1990-es évek elejéig itt működött papokból nyolcan: Gaál János, Papp István, Gidian György, Meress István, Király János, Stéger Imre, Schreiber Aladár és Polcsák Endre itt haltak meg. Egy némelyikük sírja ma is látható a temetőben. De akad az eltemetettek közt olyan teológus is, aki nem plébánosként, hanem tanárként működött Ipolyságon, vagy szülötte volt a városnak, és itt temették el.
Schreiber Aladár sírja (fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
A fent említett újság 2007. évi októberi számában „Védett sírhelyek Ipolyságon” cím alatt írtak (bszm) Schreiber Aladárról, illetve a temetőben látható síremlékéről. A B 10/8-as, szürkésfehér mészkőből készült, félköríves végződésű sírjel leírásánál közlik annak további paramétereit is, bemutatják a sírkövön található szimbólumokat: a misekönyvet a főpapi süveggel, az áldoztatókehellyel, illetve az ezt kiegészítő liliommal, a pálmaággal és a pásztorbottal meg a keresztjellel. Közlik a síremlék dedikációját is, amely így hangzik: „Az üdvösség e jele alatt nyugszik a boldog feltámadás reményében/ SCHREIBER ALADÁR/ ipolysági esperes-plébános/ bizerei c. apát/ meghalt 1926. nov. 22-én/ Béke hamvaira”.
A már olvashatatlan sírjel (fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
Az informátor azt is elmondja, hogy „a bizerei címzetes apát 1902-1926 közt volt Ipolyság esperesplébánosa. Oroszlánrészt vállalt a helyi kálvária létrehozásában és a jelenlegi temető megnyitásában”. Egy másik helyen arról is olvashatunk, hogy a síremléket az ipolysági egyházi iskola diákjai gondozzák.
Nos, a fentiekhez lenne egy kis hozzáfűznivalóm és néhány kiegészítő adatom. Először is: újabb időben mintha úgy látnám, hogy a sírt senki sem gondozza, és nem tapasztalom, hogy a védetté nyilvánítás a cikk írásától eltelt egy évtized alatt megvalósult volna. A sír beton fedőlapja nincs megtisztítva; lassan benövi azt a moha. A régi mészkő az időjárás viszontagságai miatt, mintha bomlásnak indult volna: kifehéredett, ezért a dedikáció szinte alig olvasható, a kőre került régi szimbólumok sem láthatók. Még jó, hogy számba vették azt egy évtizede! Amikor az egyházi iskola megalakult a városban, elhatároztuk, hogy diákjaink megtisztítják a sírhely környékét, évente egyszer-egyszer virágot is visznek a sírra. De hát ennél több kellene! Az egykori apátplébános, aki majd negyedszázadig lelkipásztora volt a városnak, igazán sokat tett e településért, több területen is. Tegyen hát most érte is valamit e helység, annak önkormányzata, egyházközsége. Például úgy, hogy rendbe tetetik az említett síremléket. Egyébként a plébános nyughelye mellett látható édesanyjának, özv. Schreiber Ottónénak hasonló formátumú síremléke is.
Schreiber Ottóné sírjele (fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
A kiváló tehetségű és nagy műveltségű teológus Esztergom szülötte volt. Tanulmányait Bécsben, a Pázmáneumban végezte, ahová Simor János hercegprímás küldte őt. 1891-ben szentelték pappá; az első miséjén tartott szentbeszéd nyomtatásban is megjelent ezen a címen: Szent Beszéd. Schreiber Aladár Esztergom-Főegyházmegyei áldozár 1891. évi deczember hó 27-én az Esztergom-Vizivárosi Plébánia-templomban tartott első miséje alkalmával. Mondotta dr. Walter Gyula. A szónok jeles elődeink egyike volt, Selmecbányán született, majd a teológia doktora, esztergomi apát-kanonok, a központi papnevelő intézet rektora, püspök és több könyv szerzője lett.
Schreiber Aladár első misén tartott szentbeszéd borítója
Schreiber majd egy évtizedig volt esztergom-belvárosi káplán, illetve a tanítóképző tanára. Új állomáshelyén, Ipolyságon – papi hivatásán túl – is sokrétű tevékenységet fejtett ki. Publikált a helyi kiadványokban, különböző rendezvényeken tartott előadásokat és ünnepi beszédeket stb. Legnemesebb érdeme talán, hogy ipolysági lelkipásztori tevékenységének ideje alatt megépült a város új kálváriája, a Felvidék ilyen jellegű szakrális építményeinek egyik legszebb térhatású alkotása. Plébánosunk 1906 végén hirdette ki a kálváriaépítés tervét, s 1907-ben már fel is szentelték azt. Itt tartom fontosnak megemlíteni, hogy kilencven év múlva kezdeményezésemre az ipolysági egyházi iskola a kálvárián egy emléktáblát helyezett el, mely a hajdani építkezésre, illetve az akkori plébánosra emlékeztet. A márvány emléktáblán ez a szöveg olvasható: „Ezt a kálváriát/ 1907-ben építtette/ SCHREIBER ALADÁR/ plébános/ 1996-ban felújíttatott/ Az emléktáblát a Fegyverneki Ferenc/ Egyházi Iskola állíttatta/ a millecentenárium évében”. Emléktábla jelöli többek közt a kálvária ama stációját is, melyet Schreiber Aladár a maga költségén emeltetett 1907-ben.
Mint a fentiekben is szó esett róla, ugyancsak 1907-ben szentelték fel a város új temetőjét, melynek megnyitása szintén Schreiber Aladár nevéhez fűződik. Július 8-án ő temette ide az első halottat, a harmincéves Rúrik Mária ipolysági lakost. A halotti anyakönyvbe ekkor ezt jegyezte be a plébános: „Első halott az új temetőben. Az új temető június 29-én szenteltetett fel Tretter Mátyás drégelypalánki esperesplébános által d.u. litánia után”. Az anyakönyvben különben arról is több bejegyzést tett Schreiber, hogy kiket temettek el itt újra a régi temetőből.
Scheiber Aladár emléktáblája az ipolysági kálvárián (fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
Az Esztergom és Vidéke című lap 1916. okt. 26-iki számában olvashatunk arról, hogy „a király Schreiber Aladár ipolysági alesperes-plébánosnak a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett bizerei címzetes apátságot adományozta”. A lap szerkesztői a közleményhez hozzáteszik még, hogy „Az új apátplébános esztergomi kápláni működése alkalmával sok jó barátot szerzett városunkban, akik bizonyára lelkes örömmel veszik tudomásul a kellemes modorú és agilis plébánosnak ezen kitüntetését”.
Egy másik lapban, az Esztergom címűben pedig így írtak 1926-ban: „Rövid értesités tudatja, hogy Schreiber Aladár ipolysági apátplébános életének 57-ik évében elhunyt. Az esztergomi születésű, rokonszenves egyéniségű lelkipásztor papi működését mint itteni tanitóképzőintézeti tanár kezdette. Nyolc évig volt esztergom-belvárosi káplán, 1902 óta ipolysági plébános. Halálának híre városunkban általános részvétet keltett”.
