Bocskor Andrea, Deli Andor, Csáky Pál, Deutsch Tamás, Sógor Csaba és Tőkés László magyar néppárti EP-képviselők kezdeményezésére a kisebbségi médiák helyzetéről és feladatáról tartottak konferenciát 2017. június 7-én az Európai Parlament brüsszeli székházában.
A tanácskozáson az EP-képviselők és a meghívott előadók részletesen áttekintették a kárpátaljai, vajdasági, felvidéki és erdélyi helyzetet. A konferencián a Felvidék.ma portál munkatársai is részt vettek, a felvidéki körülmények bemutatására Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője Molnár Juditot, a Hírek.sk portál főszerkesztőjét kérte fel.
Csáky Pál bevezető felszólalásában rámutatott, hogy a kisebbségi sajtó helyzete egyaránt szakmai és politikai-stratégiai kérdés is. „Egy Magyarországon élő magyar, egy Szlovákiában élő szlovák vagy egy Csehországban élő cseh polgár, ha a saját államában él, akkor ott van mögötte egy olyan állami struktúra, mely nehéz helyzetekben is megtartja őt. A választások után az ország potenciálja ugyan emelkedhet vagy csökkenhet, de nemzeti létük nem forog veszélyben, mert van alkotmányuk, parlamentjük, kormányuk, rendőrségük, bíróságuk, határőrségük. A kisebbségben élő embernek, a kisebbségben élő magyarnak csak az van, ami a fejében és a szívében lakozik. A kisebbségi média az, mely befolyásolja az emberek gondolkodásmódját, érzelemvilágát, ezért nagyon fontos a szerepe. Ettől függ az, hogy az a kisebbségi sorsban élő ember, akinek naponta döntést kell hoznia a kisebbségi lét felvállalásáról, megmarad-e magyarnak vagy sem” – mondta Csáky Pál. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szlovákiában élő magyarok számára a magyarországi média helyzete is fontos, mert odafigyelnek a magyarországi rádiókra, televíziókra.
Csáky Pál EP-képviselő és Molnár Judit mutatta be a felvidéki körülményeket (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma
Molnár Judit leszögezte, igenis van kisebbségi újságírás. „Ha a kisebbségi média specifikumairól beszélünk, a közösségi érdek az, amit egy kisebbségi újságíró nem vehet nem tudomásul. Mindig közösségben kell gondolkodnunk! A magyar sajtónak égető szüksége van a jól képzett újságírókra és egy átfogóbb, a jelenleginél struktúrájában sokkal gazdagabb kínálatra, minőséget hozó egészséges versenyszellemre. Ugyanis ha ez a helyzet konzerválódik, akkor a sajtó válsága csak tovább mélyül, közösségi szempontból erőtlen lesz, és annak a felvidéki magyarság látná nagyon súlyos, beláthatatlan következményekkel járó kárát, sajtó nélkül ugyanis közösséget építeni aligha lehet.”
A konferencián jelen volt Balázs Bence, a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Szervezetének (MIDAS) képviselője is, aki bemutatta a szervezet munkáját és szerepét.
Deli Andor vajdasági EP-képviselő bevezető beszédében kiemelte, hogy a határon túli kisebbségi médiának a tájékoztató szerepe mellett az anyanyelv és identitás megőrzése is a küldetése. Hangsúlyozta, a kisebbségi média támogatása állami feladat. A szerbiai kisebbségi sajtó helyzetéről Natasa Heror médiaszakember szólt, a Pannon TV működését pedig Bodzsoni István mutatta be.
Vincze Loránt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke ismertette a Minority Safe Pack európai polgári kezdeményezés kisebbségi médiára és az anyanyelvi médiaszolgáltatásokra vonatkozó elemeit, valamint az aláírásgyűjtés támogatására kérte a résztvevőket.
Bocskor Andrea kiemelte, hogy Kárpátalján a legégetőbb a helyzet, ahol az ukrán állam egyre inkább korlátozza a kisebbségi anyanyelvhasználatot. A képviselő meghívására a kárpátaljai kisebbségi média helyzetéről Kulin Zoltán, az Ukrajna Nemzeti Televízió Társasága Kárpátaljai Regionális Igazgatóságának igazgatóhelyettese és K. Debreceni Mihály, az MTVA riportere tartott előadást.
Sógor Csaba EP-képviselő szerint a romániai többségi média gyakran festi le úgy az erdélyi magyar valóságot, ahogyan azt láttatni szeretné. Példaként a csíksomlyói búcsút említette, amelyről éveken át egyáltalán nem készült beszámoló, később ugyan elkezdtek pár ezer résztvevőről beszélni, de a mai napig csak óvatos becslések látnak napvilágot azok számát illetően. Tőkés László erdélyi EP-képviselő hozzászólásában rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes. Előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen. Az erdélyi kisebbségi sajtó helyzetét Szász Attila, László Dénes és Maksa Ágnes médiaszakemberek mutatták be.
A brüsszeli Balassi Intézetben a Teátrum Színház művészei Csáky Pál Virágeső című darabját is bemutatták a brüsszeli magyar közönségnek (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
„A kisebbségi nemzeti közösségek megmaradásának, egy nemzet határokon átnyúló összetartozásának feltétele az anyanyelvű kommunikációs eszközök, az anyanyelvű sajtónyilvánosság. Trianon közös európai tragédia, ezért a kisebbségek védelme, a kisebbségi nyelven működő média erősítése is közös európai ügy kell, hogy legyen” – emelte ki záróbeszédében Deutsch Tamás (Fidesz) EP-képviselő.
A konferenciát követően a brüsszeli Balassi Intézetben a Teátrum Színház művészei Csáky Pál Virágeső című darabját is bemutatták a brüsszeli magyar közönségnek. A bemutató nagy sikert aratott, előtte Nagy Zoltán, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott belgiumi nagykövete ajánlotta a közönség figyelmébe a színpadi játékot, és szólt a nemzeti összetartozás fontosságáról is.
