A magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága keretében megalakult az Autonómia albizottság Szili Katalin vezetésével. Feladatuk a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési küzdelmeinek előmozdítása.
Potápi Árpád János, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a székely autonómia kérdése nem csak a székelyeken múlik, az egyik színtér Székelyföld, és további színtér Bukarest, Budapest, valamint Európa, és az Európai Unió. Ugyanakkor, ha az SZNT továbbra is ilyen hatékonyan képviseli ezt az ügyet, akkor az autonómia kérdése a továbbiakban nem kerülhető meg – értékelte, hozzátéve: számukra az egyetlen elfogadható eredmény a területi autonómia.
Csóti György (Fidesz) szerint ez az egész nemzet ügye, nem csak az anyaországé. Együtt kell harcolni a különböző autonómiaformákért, „csak az egységes fellépésnek van esélye Európában” – jelentette ki.
A szintén fideszes Hoppál Péter reményt látott arra, hogy az autonómia 5-8 éven belül megvalósulhat.
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke azt mondta, egy kérdés van, tudnak-e közös hangon szólni, felsorakozik-e zászlajuk mögé az egész nemzet vagy sem. Reményének adott hangot, hogy ez a kérdés nem lesz a politika játszótere a választási időszakban.
Kalmár Ferenc (KDNP) kiemelte, hogy az SZNT a politikai küzdőtér fölé emelkedett, ezt a modellt kellene követni más külhoni területeken és a szórványban is. Az autonómia megvalósulására 10-20 éven belül mindenképpen lát esélyt – mondta -, jó felvetésnek tartva, hogy a román külügyi bizottsággal közösen tanácskozzanak erről a kérdésről.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki vendégként volt jelen a bizottság ülésén, úgy vélte: akár 1-2 éven belül dűlőre lehet vinni az autonómia ügyét. A magyar diplomáciának határozott stratégiával, nemzetközi fórumokon és Romániával folytatott kétoldalú tárgyalásokon „ki kell kényszerítenie ezt az autonómiaformát”. Döntő jelentőségűnek nevezte azt, hogy politikai egység jöjjön létre a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumának megvalósítása érdekében, és a kormány minden lehetséges eszközzel támogassa a székelyek szívós önrendelkezési küzdelmét. Kiváló alapot jelent a tavaly az Európa Tanács közgyűlése által Gaudi-Nagy és Kalmár Ferenc módosító javaslatának eredményeként a tagállamokban élő nemzeti közösségek számára biztosítandó területi autonómiát szorgalmazó 1832/2011-es számú határozat.
Szávay István (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést nem tekintik pártügynek, és örömét fejezte ki, hogy az autonómiatörekvések támogatását illetően „nagyjából” egyetértés van a parlamenti pártok között. Kifogásolta ugyanakkor, hogy nem látják a konkrét tettekben megnyilvánuló cselekvést a kormány, illetve a kormánypártok részéről. Szávay példaként hozta fel, hogy a kormánypárti képviselők április 16-án nem támogatták azon módosító javaslatát, mely a nemzeti örökségről szóló országgyűlési határozatba beemelte volna a kulturális autonómia fontosságát.
A Nemzeti Összetartozás Bizottsága április 17-i ülése során megalakította az Autonómia albizottságot, mely Szili Katalin elnökletével, nyolc fővel (négy ellenzéki és négy kormánypárti) kezdi meg a jövőben a munkáját. Feladata a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési küzdelmeinek előmozdítása, a különböző autonómiamodellek gyakorlati megvalósulásának szakmai előkészítése, a téma szakértőinek és a munkában részt vállaló képviselők segítségével.
MTI nyomán, Fotó:archív, Felvidék.ma
