„Sok olyan mese van, amit nem szívesen mesél az ember, mégis el kell mondania” ‒ mondja Darvasi László Háromemeletes mesekönyve a májusi Irodalmi Szemlében.
Sok olyan mese is van azonban, amelyeket nagyon szívesen mesélnek a Szemle szerzői. A Darvasi László kissé abszurd, korunk valóságát erőteljesen megidéző meséivel induló szám Molnár Miklós sziporkázó kisprózáival folytatódik, amelyekben többek között Örkény István, Karinthy Frigyes és Samuel Beckett is felbukkan, de megtudjuk azt is, milyen racionális elméleti alapja van annak, hogy az egér szereti a sajtot.
Gyermekversekből nincs hiány a májusi Szemlében: a Tóth László által beszéltetett gyerekszáj azon töpreng, „csak tudnám miért nincsenek nekem / diócskáim mondjuk amikor a srácoknak / legalább sípocskájuk van” (Mondom a srácoknak…), Vida Gergely a nyelvtanban kutat a gyermekkor nyomai után („Mert hogy mondhatnád egy apának: / »Definiáld: érintés«.”), Géczi Zsoan pedig a kannibál tengerimalacok és a kozmopolita nyulak világát idézi meg. Balázs Imre József verseiben Star Wars-hősök mutatkoznak be, majd Z. Németh István (az újonnan alapított gyermekirodalmi Simkó Tibor-díj első kitüntetettje) sziporkái következnek, Ping Vincétől Béláig, a mintabálnáig. Kulcsár Ferenc Bödők Zsigmond emlékének ajánlja versét (Égi pásztor), s a gyermekversblokkot Fellinger Károly rövidke, pattogós sorai zárják.
Polgár Anikó a kortárs finn (Risto, kész a sonkamártás!), illetve a középkori angol (Odo of Cheriton meséi) meseirodalomba kalauzol el bennünket fordításaival, Erdélyi Margit pedig egy alapos tanulmányban elemzi a mesét mint sajátos műfajt. A Hol volt, hol nem volt címet viselő blokk két új mesekönyv kritikájával zárul: Petres Csizmadia Gabriella Máté Angi Emlékfoltozók, Tamás Zsuzsa pedig N. Tóth Anikó Az eszemet tudom című könyvét elemzi.
Pénzes Tímea Bujdosás című novellája félúton van a mese és a „komoly” novella között ‒ ezt már első mondata is mutatja: „A halált már gyerekkoromban számtalan formában elképzeltem, hol sárkányként, hol tündérként.” Ez a szöveg vezet bennünket ki a gyermekirodalomból, hogy Rapai Ágnes enigmatikus, lazán bölcselkedő költeményeivel, majd Varga Imre Reggelnaplójának újabb fejezetével folytatódjon a szám.
Az Ízlések és pofonok című kritikai rovat az ImPulzus elnevezésű kritikai beszélgetéssorozatnak Kálmán Gábor Nova című regényével foglalkozó részét közli (Tamás Zsuzsa, Benedek Anna, Lengyel Imre Zsolt és Pográny Péter beszélgettek a nagy sikert aratott könyvről), majd színikritika következik: Garajszki Margit a Szlovák Nemzeti Színház A Jurga testvérek című előadásával foglalkozik.
Gyürky Katalin kritikája a világirodalomba vezet bennünket: Javier Marías Beleszerelmesedések című regényéről olvashatunk benne, majd egy miniösszeállítás következik Szabó Róbert Csaba két legutóbbi kötetéről, a Temetés este tízkorról és a Fekete Daciáról Kiss Ernő Csongor, illetve Ureczki Anita tollából. A számot a fiatal szlovák illusztrátor, Daniela Olejníková egyedi, nem ritkán bizarr művei színesítik.
A szerkesztőség szeretettel vár mindenkit a lapszám bemutatójára szerdára, május 22-ére 18.30-ra a Pozsonyi Magyar Intézetbe (Védcölöp út/Palisády 54), amelynek vendége Darvasi László. A lapszámbemutatót gyermekirodalmi könyvbörze követi: az utóbbi évek gyermekirodalmi újdonságai a helyszínen megvásárolhatóak. (szalzo)
Videóajánló a Magyar Interaktív Televízióban ITT>>>.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39148,38471,37956,37475″}
