Ez a könyv több okból is kuriózum. Szórakozásból kezdtek regényt írni, amiből végül könyv született.
Egy olvasmányos, izgalmas könyv, ami átmenetet képez a romantikus ifjúsági irodalom, a lélektani regény és a krimi műfaja között, megspékelve fantasy elemekkel, ám mindvégig a realitás talaján maradva.
A tizenöt fejezetből álló, elsősorban a 8-15 évesek számára íródott regény mindemellett modern és időszerű is, hiszen ki ismerné jobban a mostani kamaszodó gyerekek lelkivilágát, mint maguk a regényírók, akik fél lábbal még szintén beletartoznak ebbe a korosztályba. A könyvnek sajátos, titokzatos hangulata van, ami azonnal magával ragadja az olvasót. A szerelmet, a másoknak és magunknak való megfelelést és a szeretteink halálával járó fájdalmat egymással összefüggésben mutatja be a regény. Ahogy a cselekmény kezd kibontakozni, a szálak egyre jobban összekuszálódnak. Az olvasó a főszereplővel együtt éli át az első szerelem mámoros érzését, majd lélegzetvisszafojtva várja az újabb fejleményeket néhol nevetve, máshol a könnyeivel küszködve. A könyv címe igazából a főszereplő lelkiállapotára utal, mivel Lily hét évig csak árnyéka volt önmagának. Végigkísérhetjük, ahogy a segítségre szoruló kislányból egy olyan fiatal hölgy lesz, aki képes kiállni igazáért, és minden helyzetben feltalálja magát.
A két szerző 2009-ben ismerkedett meg egy közösségi oldalon. „Sokat beszélgettünk, rájöttünk, hogy sokban hasonlítunk, és mindketten szeretünk írni. A történet Dóra fejéből pattant ki. Az egészet csak szórakozásból, magunknak akartuk írni. Nem gondoltunk arra, hogy ebből valamikor könyv születik” – kezdte a történetet Juhász Anikó, aki a komáromi Selye János Gimnázium diákja. A lányok négy évig írták a regény, de bevallásuk szerint a legtöbbet az utolsó évben dolgoztak rajta. „A könyv mindkettőnk történeteivel megtelt. A munka során motiváltuk egymást” – tette hozzá a fiatal szerző.
Miként lehet regényt írni ketten? „Eleinte nehéz volt egyeztetnünk ki melyik részt írja, ugyanis nem ismertük egymás erősségeit. Az alaptörténetet és a karaktereket együtt találtuk ki. Idővel rájöttünk, hogy én a párbeszédekben vagyok igazán jó, míg Dóra a leírórészekben remekel” – magyarázta Anikó, majd folytatta – „Voltak közös írások is, a világháló segítségével, illetve egymáshoz is ellátogattunk. Ilyenkor sokkal könnyebben ment a munka és az ösztönzés. Továbbá azt is elárulta, hogy azért is nehéz ketten egy regényt írni, mert mindketten másfelé vitték volna egy-egy szereplő fejlődését, tulajdonságait. „A szereplők jellemvonásait saját tapasztalatainkból és környezetünkből alkottuk meg. Bizonyára a mi személyiségünk is benne van, több tulajdonságunk is megegyezik Lilyvel, a főszereplővel.
Felmerül a kérdés, lesz-e folytatása a közös munkának. A két szerző megbeszélte, hogy különválnak az útjaik. „Mindketten belekezdtünk egy saját regénybe, de ugyanúgy megosztjuk egymással a gondolatainkat, és komoly kritikát várunk egymástól” – árulta el portálunknak Juhász Anikó.
A könyvet a Madách-Posonium gondozásában adták ki. A borítót Ifkovics István készítette, és a 190 oldalas könyvben található illusztrációk Lacza Éva alkotásai.
A.K., Felvidék.ma
