Az elmúlt húsz évben több mint száztíz ezerrel csökkent a magyarok száma Szlovákiában, aminek egyik oka az asszimiláció. „A Magyar Közösség Pártja nem békélt meg az asszimilációval, míg a Most-Híd politikusai többször is kijelentették, hogy ez visszafordíthatatlan folyamat” – jelentette ki a Teraz.sk hírportálon készült beszélgetésben Berényi József, az MKP elnöke a pártja és a Most-Híd közti különbség kapcsán.
„Céljaink vezérmotívuma ez a számunkra nagyon negatív demográfiai és népességi irány. 1991-ben volt Szlovákiában a legmagasabb a magyarok száma. A bársonyos forradalom utáni időszak inkább nem tette lehetővé identitásunk megtartását” – jelentette ki a beszélgetés során Berényi, aki szerint a legerősebb diktatúra idején növekedett a magyarok száma Szlovákiában, a bársonyos forradalom után viszont csökkenésnek indult. A gond azonban nem a demokráciával van, véli, hanem a statikus kisebbségpolitikával.
„Azt mondják, hogy standard feletti jogaink vannak itt, de ez nem jelenti azt, hogy elegendőek ahhoz, hogy azonosságtudatunkat megtarthassuk” – fűzte hozzá. A magyarok lélekszáma a fiatalok külföldre vándorlása és demográfiai okok miatt is csökken Szlovákiában, de azért is, mert a vegyes családok gyermekei gyakran szlovák nemzetiségűnek vallják magukat. „Úgy tűnik, a politikusok elégedettek ezzel a negatív folyamattal, de mi nem. Nem azért alapítottuk a Magyar Közösség Pártját és annak három magyar elődpártját, hogy megbékéljünk ezzel” – fogalmazott Berényi.
Az MKP, mint mondta, hangsúlyosabb nemzetiségi politikát szeretne érvényesíteni Szlovákiában, az Európai Parlamentben és a megyei önkormányzatok szintjén is. „A kisebbségi nyelvhasználatot, a kétnyelvűséget, de az önkormányzatisággal kapcsolatos kérdéseket értjük ez alatt” – mondta az MKP elnöke. Az Európai Parlament szintjén például pártja egy átfogó kisebbségpolitikai keret létrehozását szeretné elérni.
Berényi egyúttal elhatárolódott Bugár Bélának, a Most-Híd elnökének ama kijelentésétől, miszerint az MKP csak 2015-től tudja elképzelni a Most-Híddal való együttműködést. „Sohasem mondtam, hogy nem akarunk együttműködni velük. Azt mondtam, hogy a megyei választás során elég éles kampány folyt ellenünk. Rögtön a megyei választás után bejelentették az európai parlamenti képviselőjelöltjeiket. Így nem is volt lehetőség a tárgyalásra. És azt is tudtuk, hogy pont azokban a városokban, ahol polgármestereink vannak, már megvannak a saját jelöltjeik a helyhatósági választásra” – fogalmazott Berényi. „Ennek alapján mondtam, hogy hagyjuk ezt a helyi vezetőkre. Ott ahol lehet, biztosan megegyeznek. És meg is történt Komáromban, Rozsnyón vagy Érsekújvárban. De lesznek olyan helyek is, ahol éles lesz a küzdelem, például Dunaszerdahelyen, Somorján vagy más városokban. Majd a helyhatósági választás után lesz idő leülni, és megegyezni az együttműködésben” – mondta az MKP elnöke.
A Most-Híd és az MKP közt nem született egyezség Rimaszombatban sem, ahol Bugárék Štefan Orosz polgármester-jelöltségét támogatják, az MKP meg a jelenlegi polgármestert, Jozef Šimkót. Arra a kérdésre, nem jelent-e gondot az MKP számára, hogy Šimko a múltban az SNS színeiben is indult, Berényi megjegyezte, a Most-Híd volt képviselője, Andrej Hrnčiar, aki jelenleg a Háló első alelnöke, pedig a Matica Slovenská tiszteletbeli elnöke volt korábban. „Šimko úr nagyon nyitott a képviselőink irányába. Nem látok gondot abban, hogy továbbra is támogatni szeretnék. Nem fogunk a múltban vájkálni, az ilyen viták sehova sem vezetnek. Ez a polgármester nagyon sokat tett Rimaszombat városáért” – jelentette ki Berényi.
Bugár viszont éppen ellenkezőleg vélekedik. „Az MKP-nak döntenie kell. Amennyiben a jelenlegi polgármestert támogatják, egyúttal azt is mondják, hogy egyetértenek azzal, amiért a polgárok bírálják” – jelentette ki a Most-Híd elnöke még a nyár végén. A helyhatósági választás során véleménye szerint kevés közös országos méretű téma van terítéken, minden régiónak megvannak a sajátos kérdéskörei, amelyeket a helyi politikusoknak kell megoldaniuk. Ennek ellenére a Most-Híd és az MKP közt Bugár szerint különbség van a problémák megoldásához való hozzáállásban.
„Különbségek vannak olyan fontos dolgokban, mint például hogy kivel tudjuk a programunkat megvalósítani. Arról beszélek, hogy Szlovákia némely településén lehetünk ugyan többségben, valójában azonban a többségi nemzet képviselőivel is meg kell egyeznünk. Akár a parlamentben, akár némely városban vagy a megyékben is” – állapította meg Bugár a Most-Híd alapállása kapcsán. „Arról van szó, hogy ha valamit kitalálunk, például akár a kisebbségi jogok kapcsán, meg kell győznünk a szlovák pártok képviselőit is, hogy támogassanak bennünket. Ebben van köztünk a különbség Mi nem Magyarországból vagy ki tudja, honnan üzengetünk, hogy ezt szeretnénk. Annak nincs értelme” – fűzte hozzá Bugár.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48387,48310,48027″}
