A Magyarországi Szlovákok Egyesülete a 2011-ben elindított párbeszéd folytatásaként nemrégiben konferenciát szervezett Pilisszentkereszten (Mlynky) a helyzet- és jövőképük felvázolásáról. Hol tart a szlovákság Magyarországon? Milyen az életük? Miket sikerült elérniük? Milyenek a lehetőségeik? Hová tartanak? Ezekre a kérdésekre igyekeztek válaszokat találni Pilisszentkereszten.
A szakmai találkozó már azért is egyedi kezdeményezés, mert Magyarországon egy kisebbségi nemzeti közösség sem szervezett eddig ilyet. Ez is jelzi, hogy a szlovákság képes megszervezni saját sorait, és a konferenciától függetlenül részükről tapasztalható a közösségi szervezkedés leghatékonyabb formája.
A konferenciát a helyi alapiskola és a Szlovák Páva Kör tagjainak „Üdvözöljük nálunk (Vitajte u nás…)” című kulturális műsora nyitotta meg, majd Ruženka Egyedová Baráneková, a Magyarországi Szlovákok Egyesületének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Köszöntőjében elmondta, hogy bár sok törvényi lehetőségük kínálkozik, fontos tudatosítani, hogy nem mindig kívülről kell segítséget kérni, hanem öntudatosan, saját meggyőződésből kell soraikat megszervezni, hogy az érzéseik világosak legyenek mind a magyar, mind a szlovák nemzet előtt és iránt.
A konferencián előadóként volt jelen Matej Šipický, a Szlovák Kutatóintézet elnöke is, aki a szlovák szervek szorosabb együttműködését sürgette. Majd Alžbeta Hollerová Račková, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöknője tartott átfogó előadást a szlovákság magyarországi helyzetéről. Hollerová szerint a magyarországi szlovákokban nagyon erős a szlovák öntudat és a tradíciók tartása, viszont a nyelv használatával óriási gondok vannak. Bár a nemzeti öntudat még a fiatalokban is elevenen él, a nyelvet egyre kevesebben beszélik. Ennek oka az elnök asszony szerint az oktatás hiányosságaiban keresendő. Viszont a hagyományőrző és életviteli szokások visszavezethetik a fiatalokat a szlovák nyelvhez, ezért ezekre hatványozottan nagy hangsúlyt kell fektetni. A mondókákon, népdalokon keresztül közvetlen kapcsolatba kerülnek a nyelvvel, ezáltal könnyebb elsajátítaniuk is, de az érdeklődésüket is jobban felkelti és leköti ez a fajta tanulói módszer. Erre konkrét programot is kidolgozott a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és több helyen nyelvtanfolyamokat indítottak, amire fiatalok és idősebbek is egyaránt járhatnak.
Mária Žiláková, az ELTE professzora az iskolarendszer problematikáját vázolta. „Bár 30 iskolában választható tantárgyként tanítják a szlovákot Magyarországon, ennek keretei nem éppen e legmegfelelőbbek. Ráadásul hiányos a pedagógusállomány is, aki ezt megfelelően biztosítaná. Ennek megoldása nem az OSZÖ feladata, mivel kapacitása sincsen átvenni ezeknek az iskoláknak a működtetését. Ellenben az az út, amit Mátraszentimrén elkezdtek, ahol a helyi szlovák önkormányzat vette át az iskola fenntartását, járhatóbbnak tűnik. Persze, ez nem példa nélküli, hiszen a német és a horvát kisebbség is így gondozza iskoláit, amint azt Brenner Kálmán, az Országos Német Önkormányzat képviselője is felvázolta a konferencián.
Az első nap zárásaként az asszimiláció hatásairól, folyamatairól és veszélyeiről Schwarz Jozef, szociológus előadása szolgált.
Másnap az előadások sorát Pavol Beňo, politológus nyitotta meg, aki a Nemzetiségi Önkormányzatok fontosságáról beszélt, és hogy a jövőben sokkal intenzívebb kampányt kellene folytatni, hogy több és erősebb mandátumokkal rendelkezzen a szlovák érdekképviselet. Sok szlovák ugyanis még mindig nem nemzetiségi alapon adja le voksát. Utána Kiszely Ondrej, a Szlovák Fiatalok Szervezetének elnöke vázolta fel tevékenységüket, valamint, hogy az egyéb ifjúsági szervezetekkel, hogyan működnek együtt.
Claude Baláž a diaszpórában élő szlovákok képviseletében arra próbált rámutatni, hogy bárhol is éljenek a szlovákok a Föld kerekén, ők ugyanúgy részei az egységes szlovák nemzetnek, ezért Szlovákiának kötelessége felelősséget vállalni értük, hogy kötelékük megmaradjon az anyaországgal.
A konferenciát Kormoš Alexander szavalata zárta le, majd Egyedová Baráneková, házigazda köszönt el a résztvevőktől. Kifejezte örömét, hogy Magyarországon a szlovákok ilyen nyíltan és őszintén meg tudják beszélni közösségüket érintő problémákat, valamint előirányozta, hogy jövőre szintén szeretnék megszervezni ezt a konferenciát, amin ki lehet majd értékelni, hogy a most elhangzottak, célkitűzések, milyen mértékben valósultak meg, a felvázolt problémák milyen irányba mozdultak el.
Csonka Ákos, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”40584,35898,33399,27963,25113″}
