Újabb két kiadvánnyal gazdagodott a Pro Civis Füzetek sorozat. A gyűjteményt kiadó Pro Civis Polgári Társulás a legújabb kiadványokat minden olyan szlovákiai önkormányzatnak elküldte, amelyben hivatalos a magyar nyelv is.
A XV. számú füzet a legfrissebb módosításokkal együtt tartalmazza a közoktatásunkat érintő törvényeket, a Törvénytár 596/2003. számú törvényét az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról, valamint az 597/2003. számú törvényét az alapiskolák, középiskolák és oktatási létesítmények finanszírozásáról. Az első törvény az oktatásügyi államigazgatási szervek, a községek, a megyék és az iskolai önkormányzati szervek hatásköreit, szervezeti felépítését és feladatait szabályozza, meghatározza a feladatok során őket megillető jogokat. A második törvény szabályozza az iskolák, a sajátos oktatási és nevelési igényű gyermekek számára fenntartott óvodák, valamint egyéb oktatási létesítmények finanszírozását.
„Az önkormányzatoknak mindkét törvény alapos ismeretére szüksége van, fenntartóként is, de helyi közösségeik iskoláinak üzemeltetése érdekében is” – mutatott rá a Felvidék.mához eljuttatott sajtóközleményében a Pro Civis Polgári Társulás.
A másik, most megjelenő, XVI. számú füzetben is olyan törvényeket ad közre a civil szervezet, amelyek befolyásolják az önkormányzatok munkáját: magyarul és nyomtatott formában is elérhető mostantól a Törvénytár 40/1993. számú törvénye a Szlovák Köztársaság állampolgárságáról; a Tt. 63/1993. számú törvénye a Szlovák Köztársaság állami jelképeiről és azok használatáról.
„Mindkettő vonatkozásában vannak kötelességeink. A másik két törvény, ami füzetünkben olvasható, a hivatalos nyelvhasználatot is szabályozza. A Tt. 270/1995. számú törvénye a Szlovák Köztársaság államnyelvéről az államnyelvvel kapcsolatos jogokat és kötelességeket tartalmazza, a Tt. 184/1999. számú törvénye a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szól. Az utóbbi az a speciális törvény, mely egyértelműsíti, hol és milyen feltételekkel hivatalos nyelv egy adott kisebbség anyanyelve, és bár többnyire csak lehetőséget biztosít a használatára, kivételes esetekben kötelezővé is teszi azt. Elsősorban az emberéletet és vagyont veszélyeztető, figyelmeztető feliratok tartoznak a kötelezőek közé, pl. az áramütés, a gázrobbanás veszélyére, vagy a vasútállomásokon a síneken való átjárást tiltó figyelmeztető feliratok. Ezeknek a hiánya akár szankcionálható is, még ha a gyakorlat – e kisebbségi nyelvű feliratok szinte teljes hiánya – egyelőre nem azt mutatja, hogy e rendelkezést bármely hatóság komolyan venné” – olvasható a közleményben.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”54009,52169,51070,49741,48786″}
