Az illegális bevándorlás jelentette kihívásokra, az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet tevékenységére és az orosz katonai politikára – azon belül a szíriai beavatkozásra – is kitértek a NATO védelmi minisztereinek csütörtöki, október 8-i brüsszeli tanácskozásán – közölte a magyar Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken az MTI megkeresésére.
„Elemzők szerint az értekezletre egy olyan, biztonságpolitikai szempontból feszült és eseménydús időszakban került sor, amelyet az Európa keleti, déli és délkeleti szomszédságában kialakult súlyos instabilitás jellemez” – hangsúlyozta a HM.
Hozzátette: a kontinenst, ezáltal a NATO-t közvetlenül érintő új biztonsági fenyegetések és kihívások közül a legfontosabb a továbbra is megoldatlan ukrajnai válság, a negyedik éve zajló szíriai polgárháború, valamint az Iszlám Állam iraki és szíriai térnyerése.
A HM azt írta, „az Európát sújtó példátlan migrációs válság is elsősorban erre, nevezetesen az egyes észak-afrikai és közel-keleti államokban kialakult kaotikus helyzetre vezethető vissza”.
A közlemény szerint Simicskó István magyar honvédelmi miniszter a migránsválság kezelésével kapcsolatban azt mondta: a szövetség szoros figyelemmel kíséri az eseményeket, és kész hozzájárulni a kiváltó okok kezeléséhez, például a térségbeli országok katonai erőinek fejlesztéséhez nyújtott segítséggel.
A magyar miniszter az ülés alkalmából több kétoldalú megbeszélést is folytatott: tárgyalt német, litván, román, szlovák, lengyel és cseh kollégájával, valamint bemutatkozó jellegű megbeszélést folytatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és a NATO katonai vezetőivel.
A visegrádi országok (Csehország, Szlovákia, Lengyelország) képviselői a magyar minisztert szolidaritásukról biztosították a Magyarországot érintő migráns hullám kezelésével kapcsolatban. A litván védelmi tárca képviselője pedig köszönetet mondott azért, hogy Magyarország szeptember óta négy Gripen vadászgéppel részt vesz a balti országok légterének ellenőrzésében – közölték.
A miniszterek érintettek egyes, a jövő nyári varsói NATO-csúcstalálkozó napirendjén szereplő kérdéseket is. Felvetődött például, hogy a kibertér is ugyanolyan hadszíntérnek tekinthető-e, mint a többi. Megvitatták továbbá, „milyen válaszokat igényelhet a NATO részéről az új orosz nukleáris stratégia vagy a nukleáris képességekre egyre sűrűbben hivatkozó orosz retorika” – tették hozzá.
A HM NATO-forrásokra hivatkozva azt írta: a védelmi miniszterek – rendkívüli ülés keretében – áttekintették a szeptember végén kezdődött szíriai orosz katonai beavatkozás következtében kialakult új helyzetet. Egyetértettek abban, hogy az orosz légicsapásoknak számos polgári áldozatuk van, és azok – az orosz állításokkal ellentétben – nem elsősorban az Iszlám Állam ellen irányulnak, ezért nem segítik elő a konfliktus megoldását. Ezzel összefüggésben elítélték, hogy orosz vadászgépek megsértették a Szíriával szomszédos Törökország légterét.
Mivel az észak-afganisztáni Kunduz városát a tálibok rövid időre elfoglalták, a miniszterek soron kívül értékelték az afganisztáni biztonsági fejleményeket is. Tanácskozott a NATO-Grúzia-bizottság is: megvitatták a kaukázusi régió biztonsági helyzetét, valamint megvizsgálták a NATO és Grúzia közötti partnerkapcsolat és védelmi együttműködés szorosabbra vonásának a lehetőségeit – fejtette ki az MTI megkeresésére a HM.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár még a katonai szövetség védelmi minisztereinek csütörtöki, október 8-i brüsszeli találkozója előtt bejelentette, hogy a NATO kész katonákat küldeni Törökországba, hogy megvédje tagországát a déli irányból érő fenyegetések ellen. Leszögezte, a NATO kész és képes megvédeni minden tagországát – beleértve Törökországot – bármifajta fenyegetés ellen.
A katonai szövetség már reagált is a fenyegetésre kapacitásának, csapásmérő képességének és készültségének fokozásával, hogy katonákat küldhessen déli szárnyára, így Törökországba is – mondta a NATO főtitkár, és megjegyezte, hogy Oroszország szíriai légicsapásai és robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásai „aggodalomra adnak okot”.
„Szíriában az orosz katonai aktivitás nyugtalanító fokozását láttuk” – mondta a NATO-főtitkár. A brüsszeli tanácskozáson megvizsgálják, hogy a legújabb szíriai fejleményeknek milyen hatásuk van a szövetség biztonságára nézve. Ez különösképpen fontos, tekintettel arra, hogy orosz harci gépek a közelmúltban többször megsértették a NATO légterét Törökországban – tette hozzá Stoltenberg.
mti nyomán Felvidék.ma
