Felvidék szerte egyre több helyen gyúlnak szertüzek a téli napforduló – karacsun ünnepére. Nagybalogon hetedik alkalommal gyűltek össze a Tor-hegyen december 21-én.
Az ősi magyarság egyik legnagyobb ünnepe a karacsun – a téli napforduló. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást az újjászületést is jelképezte. Ekkor ünneplik a sötétség átfordulását a világosságba, innen a szó jelentése is: kara csun azaz karácsony.
A nagybalogi Kerecsen Motoros Egyesület vállalta, hogy őseink emlékének adózva, a hagyományt megélve évről-évre megrendezi az ünnepséget. Az egyéni boldogulások mellett az összmagyarság felemelkedéséért is imádkoznak. A résztvevők a kívánságaikat imába foglalták, s egy-egy színes szalagot is felkötöttek a fákra. A tüzet a lenyugvó nap fényével, hét íjból kilőtt tüzes nyilakkal gyújtották be.
„Az az ember, aki lélekvesztett, s bele néz a tűzbe, mindig valami reményt talál” – mondta Tóth Zoltán, a rendezvény házigazdája, a Kerecsen Motoros Egyesület elnöke. Hozzátette, a tűz táplálja, melegíti a test mellett a lelket is. Kifejtette, a tűz van mikor kérdésre választ ad, van mikor elmerengtet a múlton, a jövőn. „Az őseink is azért gyújtottak a hegyeken szertüzet, hogy minél közelebb legyenek az Istenhez. Az égiek ilyenkor biztos mosolygós szemmel néztek le vissza rájuk, s elégedettek voltak a nemzetükkel. Aztán egyre hitevesztettebb lett az emberiség, egyre messzebb került a természettől, s így az Istentől is. S hát láthatjuk mindennapjainkban, hogy hová sodródtunk. Azt az embert, aki tartja a hagyományt, nem tudja elfújni a divatok szele, mert nekik mélyen vannak a gyökereik, s mindig van miből választania, hogy merre menjen, hogyan cselekedjen” – szólt a résztvevőkhöz, akik főképpen Magyarországról érkezett motorosok voltak.
Idén az együttlétet Pál Gyula és Majercsik János Oguz regösök előadása tette meghittebbé. Sok, már feledésbe merült összefüggést felszínre hoztak az ünneppel kapcsolatosan. A szervezők italról, finom káposztalevesről is gondoskodtak. Voltak, akik böjtöt tartottak, s hajnalig virrasztottak a tűz mellett.
Egykor ezen a napon a sólyomreptetés is szokás volt. Ezt a hagyományt is újraélesztették Gömörben, december 20-án a péterfalai Baranta-völgyben. Az Ősök tere szerdombon a szert Pucskó Zsolt Ákos hagyományőrző vezette. Ugyanekkor felavatásra került Lél és Bulcsú szobra is. Ezt megelőzően december 19-én Papp Gábor jelenlétében pedig Attila szobrot avattak a közeli Újbáston. Gömörben újra kezdenek erősen élni az ősi hagyományok.
HE, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”43304″}
