Párizs a francia EU-elnökség igazi kezdetének és egyik legjelentősebb kezdeményezésének szánja az Unió a Mediterrán Térségért nevű szervezet létrehozását, melyet vasárnap, a francia nemzeti ünnep előestéjén, az Európai Unió és a mediterrán országok 43 állam- és kormányfőjének csúcstalálkozóján indítanak útjára a francia fővárosban.
A Földközi-tenger partján elterülő országok szervezetének ötletét a tavalyi francia elnökválasztási kampányban vetette fel először az azóta államfővé választott Nicolas Sarkozy. Az eredeti elképzelés szerint az Európai Unió integrációs modelljét szerette volna átvenni. Elemzők szerint egyetlen célja az volt, hogy Törökország integrálására az unión kívül keretet teremtsen. A francia elnök nem támogatja a Törökország EU-csatlakozását.
A kezdeményezést azonban kizárólagos jellege miatt Spanyolország és Olaszország azonnal halva született ötletnek minősítette, Angela Merkel német kancellár pedig nyilvánosan megvétózta. Berlin úgy érezte, hogy amennyiben egy új, uniós országokat is felölelő szervezet csupán a mediterrán országokra korlátozódik, az megosztaná az Európai Uniót, valamint felmerülhet annak a kockázata, hogy a közép-európai országok létrehozzák saját uniójukat keleti szomszédaikkal.
A kompromisszumot végül Berlin és Párizs márciusban megtalálta: a mediterrán unió valamennyi EU-tagországot magában foglaló, konkrét fejlesztési tervek, azaz az együttműködés és nem az integráció elve alapján működő szervezet lesz. Sarkozynek el kellett fogadnia, hogy terve alapjában véve kimerül az euro-mediterrán együttműködés érdekében 1995-ben elindított barcelonai folyamat ismételt mozgásba lendítésében, és ennek megfelelően át is keresztelték „Barcelonai Folyamat: Unió a Mediterrán Térségért” névre.
Merkel arra is garanciát kapott, hogy a 2007-2013-as költségvetésben az EU mediterrán területeire fordított 7,5 milliárd eurós támogatást nem fogják megemelni a keleti szomszédságpolitika és az arra fordítandó uniós összegek rovására. Ezért a forrásokat Párizs a mediterrán térség nagy magánvállalkozásait is bevonva kívánja biztosítani.
Az európai megegyezést követően azonban a Földközi-tenger másik oldalán, az arab országok bizonytalanodtak el részvételüket illetően. Egyrészt azért, mert a valamennyi uniós ország számára nyitott együttműködésben szerepük csökkenését látták, másrészt felmerültek a barcelonai folyamatnál is tapasztalt nehézségek: a közel-keleti feszültség és egyes arab vezetők bizalmatlansága Izraellel szemben.
Ám a francia diplomácia aktivitásának köszönhetően végül Moammer el-Kadhafi líbiai elnökön kívül valamennyi arab vezető elfogadta a meghívást, és hajlandó lesz Ehud Olmert izraeli miniszterelnökkel együtt egy asztalnál helyet foglalni a párizsi csúcstalálkozón.
Az együttműködés hat terület köré szerveződik: a Földközi-tenger megtisztítása, a tengeri közlekedés fejlesztése, a napenergia jobb kiaknázása, a természeti katasztrófákra való felkészülés, valamint egy, a helyi vállalkozásokat segítő pénzügyi ügynökség és egy mediterrán tudományos központ létrehozása.
A párizsi alapító csúcstalálkozón – amelyen Magyarországot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képviseli – az EU és az azon kívüli mediterrán országok 43 állam- és kormányfője a tervek szerint politikai nyilatkozatot fogad el és a Földközi-tenger két oldaláról megválasztja a két társelnököt, mégpedig két évre.
Az európai posztra az EU soros elnökeként Nicolas Sarkozy, a mediterrán vezetésre pedig Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek van a legnagyobb esélye. Az egyéb posztok és a húsz fővel működő állandó titkárság székhelyéről novemberben miniszteri szintű találkozójukon döntenek a tagállamok.
Echo TV
