„Olyan problémák vannak kirajzolódóban, amelyekkel szembe kell szállnunk. 2011-ben újabb rossz hírt kaphatunk a Statisztikai Hivataltól a szlovákiai magyarság létszámának tovább fogyásáról. Attól is tartok, hogy az „olló” Dél-Szlovákia és a többi szlovákiai régió fejlettsége között tovább nyílik majd. A nagy sorskérdés az, közösségünk milyen kondícióban tud átmenni a 21. század második évtizedébe. Ilyen körülmények között a személyes kérdéseknek harmadrangúvá kell válniuk” – mondta Csáky Pál MKP-elnök a Pátria Rádió Délidő c. vitaműsorának idei első vendégeként.
Eredmények – ellenzékben is
Miklósi Péter műsorában Csáky Pál rámutatott arra, hogy az MKP ellenzékbe kerülve is konkrét eredményeket tud felmutatni. Ez érvényes a helyi önkormányzatok szintjétől kezdve a megyei politizáláson át az országos, illetve a nemzetközi politizálásig. „Európai elismerésben részesültünk azért, hogy megszavaztuk a Lisszaboni Szerződést, 2007 végén ellenzéki pozícióból elértük az Ipoly-hidakról szóló kormányközi szerződés aláírását, 2008 márciusában sikerült „kibekkelnünk” egy rosszabb oktatási törvény elfogadását a parlamentben. 2008 végén pedig egy olyan érdekes szavazás középpontjába kerültünk az ún. tankönyvügyben, amelyre nem volt még példa ebben a választási ciklusban, nevezetesen, hogy ellenzéki pártként elértük, hogy a legerősebb kormánypárt az ellenzékkel szavazzon saját koalíciós partnereivel szemben. Nagyon fontos az is, hogy sikerült megtartanunk Magyarország támogatását. Mindezt olyan körülmények között, hogy 2006-ban olyan kormánykoalíció alakult Szlovákiában, amely sportot csinál a neobolsevik megnyilvánulásokból és hatalomgyakorlási módszerekből. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy az egyik célpontjuk a magyarság. Nem csak mi, hanem Magyarország is, hiszen 2008-ban Magyarországot legalább annyiszor támadta ez a kormánykoalíció – legalábbis annak némely politikusa –, mint bennünket. Kialakult egy magyarellenes fal, egy ránk nehezedő pszichikai nyomással. Nekem Déry Tibor egyik könyvében olvasottak jutottak az eszembe, mikor az író leírta, hogy Magyarországon 1956 után pszichikailag hogyan kínozták a foglyokat (pl. Bejön a cellába a börtönőr. Ön Kovács – kérdezte? – Igen! – Örömhírt kell mondanom, kiderült, hogy ön ártatlan, holnap hazamehet. Kovács boldog, nem alszik, másnap megkapja a civil ruhát, aláírja a dolgokat, megkap mindent, megy a kijárati kapuhoz, ahol megkérdezik. Kovács? – Igen. – Keresztneve? – Ferenc. – Stimmel, mikor született? – 1936 – Rendben. – Anyja neve Margit? – Nem, Teréz. – Akkor vissza, maga nem az a Kovács.) Tehát kijutnak az emberek egészen a szabadulást jelentő kapuig, és onnan visszafordítják őket. Az egész szlovákiai magyarság ilyen helyzetbe került 2006-ban. Úgy hittük, gondoltuk, reméltük, hogy már építkezhetünk, egy normálisabb világ jöhet, és aztán ismét jöttek a problémák.”
Mit tehet még ellenzékben az MKP?
Csáky Pál szerint legalább négy dolgot. 1) nemzetközi kapcsolatrendszer építése és megtartása (ezért is kellett megszavazniuk a Lisszaboni Szerződést), 2) megtartani Magyarország támogatását (a magyar kormány, a köztársasági elnök, és a magyar parlament is nagyon korrekt módon viselkedik ebben a helyzetben), 3) megtartani a saját belső szervezettségünket, 4) megtartani partnereink és választóink bizalmát.
Hallgatói vélemények
A Délidő élő műsor, melyben hallgatók is elmondhatják véleményüket.
„Nagyon vártuk, hogy változás legyen az MKP élén, és legyen vége a megalkuvó politizálásnak. Végre látjuk, hogy az elnök a helyettesével az egyszerű emberek érdekeit is védi. És merészen ellenállnak a szlovák nacionalisták és az egyes belső támadásoknak. Sok sikert kívánunk a megkezdett munkához” – mondta az egyik hallgató.
„Nem számít, ha a következő választásokon esetleg 1%-kal kevesebbet kap az MKP, mert ezek olyan emberek szavazatai, amelyek támogatása az idővel úgyis elveszik. Hiszen a Pátria Rádió hétvégi köszöntő műsorában is hallhatjuk, hogy milyen sok a felköszöntők között a Peťko, Maťko, Ľubko… Ezek az unokák már nem lesznek magyarok. Az igazi magyarok pedig kitartanak a Csáky Pál vezette MKP mellett” – vélte egy másik hallgató.
Néhányan személyes véleményüket is kifejtették Csáky Pállal kapcsolatban: „Én csodálom Csáky úr munkáját, amit az erős kitartás, magas tudás, akarás és korrektség jellemez”; „Csáky Pált demokratikusan megválasztották. És most nekünk az ő programja mögé kellene felsorakoznunk.”; „Csáky úrnak sok erőre lesz szüksége, mert a belső és külső ellenzék csak karácsonyi szünetet tart. Ehhez kívánok erőt, egészséget, hogy folytassa tovább az egyenes, nem kétszínű politikát”,
Csáky Pál megköszönte a hallgatók jókívánságait, majd elmondta: „Többen megkérdezték, hogy mi az a lelki erő, amellyel a támadásokat bírni lehet? Mindenkinek, aki a közéletben szerepet vállal, úgy gondolom, elsősorban a saját lelkiismeretével kell tudnia elszámolni. Ehhez tartom magam a jövőben is.”
– Felvidék Ma, on –
