Immár harminc éve közvetlenül választják meg az Európai Parlament képviselőit az EU-tagállamok polgárai. Szlovákiában ma rajtol a EP-kampány. Az MKP Rozsnyón tartja első kampánynyitó műsorát.
Az Európai Parlamentbe – amely az Európai Uniónak még mindig inkább konzultatív és csak részben törvényalkotó szerve – csak 1979 júniusa óta választják közvetlenül a képviselőket.
Bár az Európai Parlament uniós befolyása kisebb, mint a nemzeti törvényhozásoké egy-egy országban, az EU alapításától kezdve a tagországok népeit képviseli, és igyekszik demokratikus arculatot adni az uniós együttműködésnek. Ahogy az EU egyik szülőatyja, Jean Monnet fogalmazott, az EU „nem államok koalícióját építi, hanem népeket egyesít”. Ebben a megközelítésben kapott fontos szerepet az, amikor 1979-ben immár a strasbourgi testületbe is önálló szavazásokon, a nemzetiektől különböző képviselőket választottak. Igaz, az Európai Parlamentben sokáig akadtak olyan képviselők, akik egyszersmind hazájuk törvényhozásában is tevékenykedtek.
Az ötévente tartott közvetlen választások nem jelentik azt, hogy az Európai Parlamentben a tagállamokéitól eltérő politikai irányzatok lennének jelen. Lényegében ugyanazok az erők képviseltetik magukat, de némiképp más erőviszonyokkal, tekintettel a nemzeti és az európai választások közötti időeltolódásra. A strasbourgi testületben továbbá nagyobb szerepet játszik a pártpolitikai irányzatokon belül az uniós integrációhoz fűződő politika.
A közvetlen választásokkal az Európai Parlament nemzetközileg ma is egyedülálló példát teremtett a nemzetek fölöttiség kidomborítására. A képviselők érdekeiket és nézeteltéréseiket nem pusztán nemzeti szemlélettel kezelik, hanem az uniós szabályok és eljárások fényében is. Ez segít az EU politikai és demokratikus egyensúlyának megőrizésében.
Az EP-választás közvetlen, de listás. A választók pártlistákra szavaznak, amelyről az elnyert voksok arányában kerülnek be a képviselők az uniós testületbe.
Hat közvetlen választáson van már túl az Európai Parlament. A hetedikre kerül sor most, első ízben huszonhét EU-tagországban egyszerre.
A magyarok másodszor választanak képviselőket közvetlenül az EP-be. A hozzá mérhető lélekszámú, mintegy 10 milliós országokhoz hasonlóan Magyarország 22 képviselőt küldhet Strasbourgba.
Szlovákia az idén – az új tagállamok csatlakozása miatt – egy képviselővel kevesebbel, 13 parlamenti honatyával képviselteti majd magát Strasbourgban. A választásokra 2009 június 6-án kerül sor. Listás szavazás lesz. Azaz egy-egy pártra szavazhatunk, ha listáját az urnába dobjuk. Előtte lehetőségünk van 2 képviselőjelöltet karikázni, a jelöltek sorrendjének megváltoztatása érdekében.
Felvidék Ma, ddg, MTI
