Szombathelyen, a Szlovák Filmnapok nyitányaként mutatták be Juraj Jakubisko: Báthory című filmjét. A magyarországi premierre csaknem két évet kellett várni. A véres grófnőként elhíresült Báthory Erzsébetről szóló, minden idők legdrágább közép-európai filmalkotása januártól látható a magyar mozikban.
45 helyszín, 16 kastély, 4 ezer statiszta és több mint 4 milliárd forintos költségvetés. Hollywoodi szuperprodukciókkal is felveszi a versenyt a szlovák filmrendező, Juraj Jakubisko legújabb filmje, amely a hírhedt grófnőről, Báthory Erzsébetről szól. A film ugyan már 2006-ban elkészült, és azóta több országban, köztük tavaly Szlovákiában is bemutatták, a magyarországi közönség csak most, a szombathelyi Szlovák Filmnapok keretében láthatta először az alkotást, amelyet a szlovák nagykövet ajánlott a nézők figyelmébe.
Ez egy történelmi film, amely a közös történelmünk egy időszakát igyekszik bemutatni. Báthory Erzsébet ismert személyiség Szlovákiában és Magyarországon is, és nagyon örülök, hogy Juraj Jakubisko olyan filmet forgatott, amellyel megpróbálja lerombolni a nagyon ismert történelmi mítoszt – mondta Peter Weiss a Szlovák Köztársaság nagykövete.
Amit a rendező ebben a filmben lerombol, az a Báthory Erzsébet alakját máig övező legenda, amely szerint a véres grófnő több száz ártatlan lányt kínzott és ölt meg, s a vérükben fürdött, hogy fiatalságát megőrizze.
Báthory Erzsébet a Guiness-rekordok könyvébe is bekerült, mint minden idők legkegyetlenebb női gyilkosa, aki a legtöbb áldozatot hagyta maga után. Tanulmányoztam a kort, és arra jutottam, hogy minden nő, aki nemes volt és a férje meghalt valamelyik háborúban, gyakran elvesztette minden vagyonát – mondta a rendező, majd hozzátette: márpedig Báthory Erzsébet gazdagabb volt, mint a király.
Jakubisko koncepciója szerint ez lett a veszte. Vagyis a legenda alapjául szolgáló szörnyűségeket valójában Thurzó György nádor találta ki, hogy a grófnő vagyonát megszerezze. Erzsébetet ezért indulatos, de művelt, reneszánsz nőként ábrázolja, s ezzel a XVI. századi Magyarországról is érzékletes képet fest.
Juraj Jakubisko azért szerette volna ezt a filmet leforgatni, hogy megmutassa az Európai Unióban élő nemzeteknek; már régóta itt élünk. Egyfajta „névjegyet” akart mutatni az unió országainak, hogy lássák: ez az ország, illetve ez a terület már akkor is fontos volt, amikor megállították a török inváziót, amely letarolta volna Nyugat-Európát, ha át tud kelni a Kárpátokon.
A film Szlovákiában minden idők legnézettebb alkotása lett, de Prágában, Londonban, Moszkvában, Washingtonban – és most Szombathelyen is sikert aratott.
140 perc alatt többet lehet megtudni Magyarország történetéről, mintha az ember egy szemesztert végighallgatna az egyetemen. Tehát azt meglátni, hogy Erdélyben, a Felvidéken, a mai Magyarországon, Bécsben a szituáció mi volt a XVI-XVII. század fordulóján, azt ez gyönyörűen vissza tudta adni – fejti ki véleményét Feiszt György történész.
A film hosszas huzavona után végül szlovák-cseh-angol-magyar-amerikai koprodukcióban készült. A színészek között nincs magyar, de a díszletek Patkós Júlia, a képek pedig az egyik operatőr, Kende János munkáját is dicsérik. Báthory Erzsébet története januártól forog a magyarországi mozikban.
Felvidék Ma, Térkép
