Az elmúlt néhány évtized alacsony születési rátája miatt a történelemben először fordul az elő 2010-ben, hogy az európai munkaerőpiacon kevesebb a pályakezdő, mint a nyugdíjba vonuló munkavállaló – derül ki az Allianz SE demográfia témájú tanulmányából, melyt a Napi Gazdaság ismertet.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint jelenleg mintegy 28,6 millió 15 és 20 év körüli fiatal él az Európai Unióban. A múltbeli tapasztalatok alapján körülbelül kétharmaduk az iskoláit befejezően álláskeresőként, illetve továbbképzést keresőként jelenik meg a munkaerőpiacon. Az EU-ban 28,8 millió a 60-65 éves korú lakosok száma. Ez azt jelenti, hogy pusztán számszakilag nézve a nyugdíjas korhoz közeledő, illetve nyugdíjba vonulók száma közel 220 000-el több mint az ugyanebben az évben valamilyen oktatási intézményből kikerülők száma. Ez a különbség az elkövetkezendő néhány évben a nagy születési rátával bíró generáció közeledő nyugdíjba vonulása miatt még inkább nőni fog és 2030-ig elérheti a 8,3 milliós nagyságrendet is.
Az egyedüli G-20 tagállam, amelynek jelenleg ugyanezzel a problémával kell szembenéznie, Japán, ahol körülbelül 6 millió 15-20 év közötti fiatal él, szemben a 10 millió 60-64 korú lakossal. Az évtized végére azonban Oroszországban, Kanadában, Dél-Koreában és Kínában pályakezdők száma kismértékben ugyan, de szintén kisebb lesz, mint a nyugdíjba vonulók száma. Ez az érintett országokban, beleértve az Európai Uniót is, a potenciálisan gazdaságilag aktív lakosság számának csökkenésével hozható összefüggésbe, azaz a keresőképes 15 és 64 éves korú lakosság számarányának csökkenését jelenti.
Azonban az USA-ban még mindig nő a munkaképes korú lakosság száma, egyrészt mert az ország vonzó bevándorlási célpontnak számít, másrészt pedig 1980-óta 1,8-ról 2,1-re nőtt az egy nőre eső születések száma. Naivitás lenne abban reménykedni, hogy a munkanélküliség csupán strukturális kérdés, mivel sok álláskereső képzettsége nincs összhangban a munkaerőpiac követelményeivel. Ez jól látszik abból, hogy állandóan elhangzik az a panasz, hogy nincs elegendő szakképzett munkaerő a munkaerőpiacon, illetve lemérhető azokon az erőfeszítéseken, amit sok EU- tagállam tesz annak érdekében, hogy az adott országot vonzó célponttá téve odacsábítsa a magasan kvalifikált fiatal külföldi szakembereket.
A bevándorlás mindazonáltal nem old meg minden problémát, mivel a demográfiai változások következtében fellépő munkaerőhiány minden valószínűség szerint túl nagy lesz ahhoz, hogy azt sok országban az integrációs programokkal kezelni lehessen. Munkaügyi szempontból nézve a munkanélküliség problematikája egyedül a munkaerő továbbképzése és oktatása révén orvosolható.
Példaként említhetjük, hogy az EU-ban a 60-64 éves korú lakosság közel kétharmada még mindig dolgozik. Ebből a szempontból azonban lényeges különbségek figyelhetőek meg az egyes országok között: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO által közzétett statisztika szerint Magyarország 13,3 százalékkal valahol ennek a listának az alján helyezkedik el, míg Svédország 63 százalékos aránnyal vezet az ebben a korcsoportban foglalkoztatottak százalékos arányát tekintve.
Ha Európa többi része fel tudna zárkózni Svédországhoz, akkor 2030-ig további több mint 8 millió munkavállalóval számolhatnánk, melynek révén megszűnne a pályakezdő munkavállalók és a nyugdíjba vonulók létszáma közötti különbség. Következésképpen a jövőben az idősebb generáció nagyobb létszámban történő foglalkoztatásának problematikája jelent majd jelentős kihívást, amivel szembe kell nézni.
Az elmúlt években a legfontosabb, mérföldkőnek számító intézkedéseket már meghozták, mivel sok EU-tagállamban a nyugdíjrendszer reformja kapcsán csökkent a korengedményes nyugdíjasok száma. A feladat most a megfelelő munkaerőpiaci környezet megteremtése. Az Allianz tanulmánya szerint, amennyiben az Európai Uniónak sikerül ezt a cél megvalósítania, akkor ez példaértékű modellé válhat az egész világon a népesség elöregedésének problematikája szempontjából, és mindemellett számos terhet levehet a társadalombiztosítási rendszerről is.
NG
