II. Rákóczi Ferenc szülőfalujában, a felvidéki Borsiban, a nagyságos fejedelem szülőházánál március 27-én 14 órai kezdettel folytatódnak az idei Rákóczi megemlékezések a fejedelem születésének 335. évfordulója és a szatmári béke 300. évfordulója tiszteletére.
A gyülekezőre a borsi kultúrházban kerül sor 13.30 órakor. Az ünnepi megemlékezést Borsi Község Önkormányzata, a borsi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, a Csemadok és a Magyar Koalíció Pártjának helyi szervezetei rendezik az alábbi programmal:
A vajai Rákóczi Tárogató Egyesület műsorával kezdődik az ünnepség.
Hírlövés: „PUER NATUS EST” – Fiú született, előadja Mezősi László – Sátoraljaújhely
Himnuszok
Szavalat: Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz !” Előadja: Bordás Roland – Nagykálló
Ünnepi megnyitó: Kovács Mária – Borsi község polgármester asszonya
Ünnepi köszöntő: Dr. Mengyi Roland – Miskolc, B.A.Z. Megyei Közgyűlés elnöke
Szavalat: Petőfi Sándor: Hazám szentje, előadja Barkó Ilona – Borsi
Ünnepi beszéd: Dr. Raffay Ernő – történész, Budapest
Szavalat: Ady Endre: A Rákóczi vén harangja, előadja Takács Kitti – Borsi
Kultúrműsor: Nők a Balatonért – Zamárdi énekcsoport, vezényel: Tóth Jánosné
Muskátli Énekcsoport – Csemadok Borsi, vezető: Szegedy Mária
Szólót énekel: Balogh István, kísér: Balogh Bertalan – klarinét
Koszorúzás: Nagy Csaba tárogató művész kíséretével
Borsi település nevét egy Bors nevű személyről kapta. A bors ótörök szó, jelentése: erős. 1221-ben Borsy néven említi fennmaradt oklevél. A várkastélyt valószínűleg Zeleméri Kamarás Miklós tokaji várkapitány építette 1579 körül. Többször bővítették. A várkastély I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lórántffy Zsuzsanna révén lett a Rákóczi birtokok része. 1676 március 27-én itt született II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország választott fejedelme.
A Szatmári béke után többször gazdát cserélt. A 20. század elején keleti szárnyát lebontották. A cseh uralom alatt a kastély a határsávba került, s romosodott. Az 1938-as visszatéréskor akkori tulajdonosa, Hajna Sándor ügyvéd Zemplén vármegyének ajándékozta. A rövid magyar időszakban a kastély meglévő szárnyait felújították és múzeumot alakítottak ki bennük. 1944 december 2-án az orosz katonák az ajtókat berugdosták, a kiállított tárgyak hamarosan „eltűntek”. A lakosság által megmentett emlékeket a “csehszlovákok” begyűjtötték és Kassán a Rodostó ház udvarában elégették. A rendszerváltás előtt az épület földszintjét istállónak használták. A borsi magyarok a 90-es évek elején létrehozták a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaságot és gyűjtésekkel, pályázatokkal megkezdték e nemzeti emlékhely helyreállítását. A már helyreállított helyiségekben múzeumot rendeztek be, alkotótáborokat szerveznek, igyekeznek a kastélyt zarándokhellyé tenni. A kastély előtt felállították a Zólyomból átmentett II. Rákóczi Ferenc mellszobrot. A falu református temploma a 13. században épült román stílusban, a 16. és a 20. században átépítették. Nyilván itt keresztelték meg a fejedelmet. Borsi osztozott a Délfelvidéki magyar települések sorsában, a színmagyar települést 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, 1938-ban visszatért, de 1945-től ismét elcsatolták – olvasható a Nagy-Magyarország tájai honlapon.
Horváth Ferenc képei a borsi kastélyról megtekinthetőek a következő linken: Nagy-Magyarország tájai
