A Csemadok Életműdíjjal tüntette ki Galántán Héger Károlyt, Kovács Ferencet, Rózsa Ernőt, Samu Katalint, Szabó Rezsőt. Az est ünnepi szónoka Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár volt. (Képgalériával kiegészítve)
A Csemadok Országos Tanácsa, Galántai Területi Választmánya, városi szervezete és a galántai Városi Művelődési Központ 2012. január 22-én, vasárnap 15.00 órától a galántai VMK színháztermében a Magyar Kultúra Napja alkalmából országos emlékműsort szervezett, amelyen a Csemadok Életműdíjainak átadására is sor kerül.
A legnagyobb szlovákiai magyar kulturális szervezet rendezvényén megtelt a galántai városi művelődési központ színházterme, az est háziasszonya Holop Erzsébet volt. A vendégek között volt Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete, Szabó József, a pozsonyi magyar nagykövetség első titkára, Berényi József vezetésével az MKP küldöttsége – a pártelnök mellett Bárdos Gyula, az MKP Országos Tanácsának elnöke, Szigeti László oktatási és kulturális alelnök, Farkas Iván gazdasági és régiófejlesztési alelnök, Biró Ágnes pártigazgató – , Gál Gábor parlamenti képviselő (Most-Híd), Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és természetesen a Csemadok vezetősége: Hrubík Béla országos elnök, Köteles László, Balogh Gábor, Mézes Rudolf alelnökök, Duka Zólyomi Árpád, Varga László, Farkas Tibor, Török Alfréd, Füzék Erzsébet országos vezetőségi tagok. A kitüntetetteket Maťašovský László galántai, Hájos Zoltán dunaszerdahelyi és Mihalik Gábor köbölkúti polgármesterek is köszöntötték.
{phocagallery view=category|categoryid=382|imageid=11407|detail=0|float=right}A rendezvény a Himnusz szavalatával kezdődött, Kölcsey Ferenc versét Jakubecz László adta elő. A vers azt követően vált nemzeti himnuszunkká, hogy Erkel Ferenc Kölcsey sorait megzenésítette. A galántai rendezvényen idéztek az idős Erkel visszaemlékezéseiből, miszerint napokon át várta az ihletet a zenére, majd eszébe jutottak a pozsonyi harangok, és egy óra alatt kész volt a zenemű.
Répás Zsuzsanna szerint nagy jelentőségű, hogy a magyar kultúra napját egységesen megünneplik szerte a világon, ahol magyarok élnek. „Meg kell becsülnünk azokat, akik egész életük munkájával áldozatkészen szolgálták a közösség ügyét. Nagyon fontos, hogy a jövőbe tekintve a múltból tudjunk építkezni, a felhalmozott értékeket megőrizzük és lefordítsuk a modern világ nyelvére” – mondta. Répás Zsuzsanna szerint annak ellenére, hogy ma a globalizált társadalom vívmányaival szembesülünk, amikor sokkal többeb időt töltenek az emberek a számítógépek előtt, mint könyvvel a kezükben, meg kell találnunk a helyes arányt a hagyománytisztelet és a modern formák, mint a 21. század erőforrásainak ötvözésére. Hangsúlyozta: „a minőség kell, hogy a hívószavunk legyen a mennyiséggel szemben. A Magyar Kultúra Napján önmagunkat is ünnepeljük, hiszen magyar kultúra nélkül nem létezhetne a magyar nemzet sem. Csodálatos dolog, hogy ma a mátyusföldi Galántán egy erdélyi művészt is ünneplünk. Olyan személyiségek kaptak életműdíjat a szervezettől, akik nagyon sokat tettek a felvidéki magyar kultúráért és az ottani magyar közösség megmaradásáért”. Emlékeztetett arra, hogy Galántán élt, alkotott a magyar kultúra egyik legnagyobb személyisége, Kodály Zoltán is. „Hallgassunk az átörökítőkre. Folytassuk a magyar nemzet csodálatos kultúrájának építését, bárhol is legyünk a világban” – fejezte be ünnepi beszédét Répás Zsuzsanna. Ezt követően egy rövid visszatekintés következett a Galántán hét évet töltött Kodály Zoltán tevékenységére, Garai István „Kodály és Galánta” című könyvéből idézve.
Életműdíjakat a Csemadok negyedik alkalommal adott át. A kitüntetetteknek Kutak Adrienn ipolysági keramikusművész alkotásával mondanak köszönetet. Az öt díjazott személy munkásságát a Csemadok jelenlegi és korábbi tisztségviselői méltatták.
Héger Károlynak, a Csemadok dunaszerdahelyi alapszervezete korábbi elnökének munkásságára Varga László tekintett vissza. Héger idén ünnepli 80. születésnapját. Perbetén született 1932-ben, 1950-től dogozik a Csemadokban, melynek ma is aktív tagja. „Az 1950-es évek szövetségünk hőskora vol. A hálózatunk kiépítése volt a fő feladat. Ezt a munkát nem lehetett Pozsonyból végezni. Héger ott volt a terepen, ott volt, ahol lenni kellett” – mondta Varga László, aki szerint Lezsák Sándornak, a magyar Országgyűlés alelnökének azon Csemadokot-jellemző szavai, miszerint „a nemzet megmaradása érdekében nem tehette mindig azt, amit szeretett volna, de azt, ami az adott körülmények között meg lehetett cselekdni, mindig megtette” Hégerre is érvényes, akinek életpályája egyben a szövetséghez és a magyar közösséghez való hűség példája is.
Kovács Ferenc érdemeit Búcsi Terézia méltatta. Kovács 1930-ban született Köbölkúton, megpróbáltatásokkal teli élete volt. A nyilasok akkor hurcolták el Németországba, mikor édesapja meghalt, a 15 éves fiú még apja temetésére sem mehetett el. A háború után hazaszökött, de a felvidéki magyarság sorsának alkulása folytán azzal szembesült, hogy míg Magyarországról indult el, már Csehszlovákiába tért vissza – bár ugyanabba a községbe, ahonnan elindult. Dolgozott napszámosként, mezgazdasági munkásként, később a szőgyéni szövetkezet elnökeként. 1990-től Köbölkút polgármestereként irányította a község fejlődését. Szövetkezeti elnökként és polgármesterként rengeteg kulturális rendezvény megvalósítása fűződik a nevéhez.
Az 1930-ban Galántán született és azóta is ott élő Rózsa Ernőt a Csemadok Galántai Területi Választmányának alelnökét Krecskó Károly köszöntötte. A kitüntetett fiatal kora óta aktív tagja a Csemadoknak és a szlovákiai magyar közéletnek. 1990-től 2002 ig az Együttélés, majd a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője is volt, a törvényházban elsősorban jogászként a jogvédelemmel kapcsolatos munkát folytatott. 1968-ban egyik megalkotója volt az ún. 144-es számú kisebbségi alkotmánytörvény-tervezetnek. Az 1968-as csehszlovákiai reformtörekvések elfojtását követően megfosztották őt közéleti tisztségeitől, rehabilitálása csak 1989-ben következett be. Kmeczkó szerint Rózsa Ernő életútja találóan jellemezhető Sajó Sándor szavaival: „Magyarnak lenni küzdelmet jelent”.
Szabó Rezső alkotmányjogász életpályájára Hrubík Béla Csemadok-elnök tekintett vissza. Az 1929-ben, Kolozsnémán született Szabó Rezső a Csemadok Központi Bizottságának főtitkára, a Hét főszerkesztője, majd a rendszerváltozás után az Együttélés politikai mozgalom parlamenti képviselője volt. „Akkor alkotott, amikor ember kellett a gátra” – mondta Hrubík, aki emlékeztetett arra, hogy Szabó Resző jogászként a kisebbségek jogállásával kapcsolatban négy alapdokumentum megalkotásába vállalt oroszlánrészt. „Az 1968-ban alkotott ún. 144-es alkotmányos törvénytervezet a mai nap is megállná a helyét” – mondta Hrubík. A Csemadokot 1969-ben reformtörekvései miatt kizárták a Nemzeti Frontból, Szabó Rezsőt pedig félreállították, 1989-ben rehabilitálták. „Józan és következetes politikus, a felvidéki magyarság kiemelkedő vezetője, számomra, mint a Csemadok országos elnökének megtiszteltetés, hogy itt fejet hajthatok előtte” – mondta Hrubík Béla.
Samu Katalinnak, a Csemadok Pelsőci Alapszervezete elnökének, a Pelsőci Női Kar vezetőjének munkásságát Tóth Sándor méltatta. A rimaszombati születésű, a természettől abszolút hallással megáldott Samu Katalin egész életét a magyar kultúrának szentelte. Zenepedagógusként sok fiatal tehetséget indított útjára. A zongorán kívül a kórusmozgalom „megszállottja” is volt, a vezetése alatt aló községi kórus országos méretben is figyelmet keltő eredményeket ért el. A kitüntetett egészségi okoknál fogva nem tudott személyesen eljönni a galántai díjátadóra, kitüntetését Füzék Erzsébet vette át, és viszi el Samu Katalinnak Pelsőcre.
A díjátadások között színvonalas kulturális programok gazdagították a galántai rendezvényt Felszőszeli énekesei, táncosai, az áriákat előadó vágkirályfiai Ötvös Csilla (zongorán Kaprinay Zoltán kísérte), a Józsa Mónika karnagy vezette galántai Kodály Zoltán Daloskör és a pozsonyi Szőttes közreműködésével.
O.N., Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”32060,32056,32001″}
{phocagallery view=category|categoryid=382|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
