Évadzáró társulati ülés a Komáromi Jókai Színházban

Hatvanegyedik színházi évadját zárta június 20-án, pénteken megtartott ünnepélyes társulati ülésén a Komáromi Jókai Színház. Amint azt Tóth Tibor igazgató bevezetőjében kiemelte, a meglehetősen szűkös anyagi lehetőségek dacára a társulat művészileg színvonalas és tartalmas évadot zár. Az évadzáró viszont csak „adminisztratív” volt, mivel a június 29-i tényleges kapuzárásig még két előadás és egy olvasópróba van hátra.
A végéhez közeledő színházi évad értékelése előtt vetített és képes prezentációt nézhettek meg a jelenlévők, köztük a sajtó munkatársai azokról a bemutatókról, amelyek a 2013/14-es évadot jellemezték. Köztük volt Harold Pinter Árulás című drámája, Čtvrtek-Kárpáti Rumcájsz, a rabló című mesejátéka, Huszka-Martos Lili bárónő című operettje, Shakespeare A velencei kalmár című drámája és Bereményi Géza Az arany ára című piaci játéka. A továbbiakban Varga Emese, a színház dramaturgja értékelte a szlovákiai magyar szerzők számára kiírt pályázat eredményeit. A pályázati kiírás szerint az 1900-tól napjainkig eltelt időszakban kellett a szerzőknek ábrázolniuk a felvidéki magyarok identitástudatának fejlődését, alakulását, híven bemutatva sorsukat. A beérkezett négy pályamű közül a háromtagú kuratórium mindössze egyet, Gál István Felvidéki össztánc című librettóját találta megfelelőnek, amelyet harmadik díjjal jutalmazott.
Méhes László, a színház Jászai Mari-díjas főrendezője kifejtette, hogy a Jókai Színházat ugyan népszínházi jellegűnek tartja, hiszen senkit sem szabad kizárni a színházlátogatók soraiból, ám azokról sem szabad megfeledkezni, akik a szórakoztató előadásokkal szemben a gondolatébresztő darabokat helyezik előtérbe. A leköszönő évadban – sportnyelven szólva – 5:1 a gondolati színház javára, s ez az arány a magyarországi vidéki színházaknak is becsületére válna.
A statisztikai adatok is híven jellemzik az elmúlt színházi évadot, amelynek folyamán összesen 203 előadásra került sor a vendégelőadásokkal együtt, s ebből a színház saját előadásainak a száma 162 volt. Belföldi kiutazással 28, külföldön 26 előadást tartottak. Emellett 22 vendégelőadás és 19 filmklubi előadás valósult meg. Érdekesen alakult a nézőszám is, ugyanis a színház előadásainak 56 456 látogatója volt, saját előadásaikat 51423 néző látta, míg a vendégelőadásokat 5 033 néző tekintette meg. Ami az összes látogató számát illeti, ez a tavalyinál alacsonyabb volt ugyan, de tudnivaló, hogy a jubileumi évadban sok kísérőrendezvényük és egy sikerelőadásuk is volt, amely számottevően megnövelte a nézőszámot.
A következő színházi évadot bizonyos tekintetben a visszafogottság és a kisebb költségvetés jellemzik, ám mindez nem megy majd a tartalom és a színvonal rovására. Már a próbák felénél tartanak Pille Tamás Három kismalac című zenés bábvígjátékának a betanulásánál, amely szeptemberben kerül elsőként bemutatásra. Jövő héten hétfőn kezdik az olvasópróbáját Székely Csaba Bányavirág című drámájának, amely 2012-ben elnyerte a legjobb új magyar dráma díját. Fekete humor jellemzi, a kilátástalanság, alkoholizmus, önpusztítás és a viszonzatlan szerelem drámája. Ugyancsak érdekesnek ígérkezik Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének Závada Pál által színpadra vitt változata Valló Péter rendezésében, amelynek a bemutatóját november 7-re tervezik. Témája az igaz szerelem és a tekintélyüket féltő papok szembekerülése. Még karácsony előtt szeretnék bemutatni Spiró György Csirkefej című tragikomédiáját, amelyet Forgács Péter rendez. Spiró 1985-ben írta a darabot, ezt megelőzően pedig három éven keresztül folytatott beszélgetéseket állami gondozott gyermekekkel, feltárva lelki világukat, gondolkodásmódjukat. A darab mondanivalója realisztikus stílusban fogalmazódott meg, nem mellőzve a trágárságot és a káromkodást sem. Ezzel egyrészt megdöbbentette a színházi közönséget, másrészt viszont szakmai körökben hatalmas sikert aratott. Ezt mi sem jellemzi inkább, mint az, hogy tíz évig folyamatosan szerepelt a magyarországi színpadokon. A következő színpadra vitt darab, melynek próbái február elején kezdődnek, Bulgakov Álszentek összeesküvése című drámája, melynek bemutatójára április végén kerül sor. A darab a Napkirály, XIV. Lajos uralkodása idején játszódik, s arra a kérdésre ad választ, hogy miként bontakozik ki egy abszolutisztikus társadalomban egy zseni teremtő erejének végtelen belső szabadsága még az álnoksággal és az összeesküvésekkel szemben is. A főszereplője nem más, mint maga Molière. A színház nem titkolt számdéka az, hogy párhuzamot vonjon a rég letűnt és a mai kor között. A darab rendezője Martin Huba. Az évad utolsó bemutatójaként Jean Poiret Őrült nők ketrece című csípős, fergeteges vígjátéka kerül színpadra Méhes László rendezésében. Főhőse egy homoszexuális pár, akik szinte megoldhatatlan helyzetbe kerülnek, amikor az egyikük fia bejelenti, hogy megházasodik. A gond csak az, hogy a lány apja egy végletekig puritán és képmutató magas rangú tisztségviselő, aki előtt ebben a kényes helyzetben nehéz egy minden szempontból elfogadható család látszatát kelteni. Őrült vígjáték, amelyet Méhes László rendez rengeteg fordulattal és sok-sok zenével.
Hasonlóképen, mint a korábbi évadzáró társulati üléseken, az idén is szavazással döntöttek a színház legjobb műszaki dolgozója személyéről és a Ferenczy Anna-díj odaítéléséről. Az évad legjobb műszaki dolgozója a nyugdíjba vonuló Várady Adolf lett. A Ferenczy Anna-díjat az évadzárón jelenlévő alapító művésznő adta át Fabó Tibor színművésznek. A legtöbb előadást játszó színész Tarr Renáta és Majorfalvi Bálint lett.