A szlovák kormányfő továbbra sem örül az Oroszországgal szemben bevezetett nemzetközi szankcióknak, a köztársasági elnök szerint viszont az oroszok megbontják az Európai Unió tagállamai közti egységet. A legfőbb közjogi méltóságok mindezekről a külügyi tárca által rendezett szakmai konferencián beszéltek április 14-én Pozsonyban. Az egész napos rendezvény témája Szlovákia külpolitikájának értékelése volt.
Robert Fico miniszterelnök előadásában kifejtette: noha a Krím-félsziget annektálásával Oroszország megsértette a nemzetközi jogot, ezzel egyszersmind megváltozott a nemzetközi kapcsolatok természete is. Az egykori stratégiai partnerek – az EU és Oroszország – közti „párbeszéd” immáron a szankciók és a gazdasági háború szintjére süllyedt. Ez pedig mindannyiunk számára egyértelműen hátrányos, nincs tehát okunk örülni annak, hogy a szankciók Oroszországot jobban sújtják – szögezte le a szlovák kormányfő. Azt is hozzátette: a további szankciók helyett inkább a párbeszéd megteremtésének lehetőségeit keresné a kölcsönös előnyök elve alapján. Katonai úton ugyanis nem lehet megoldást találni az ukrán helyzetre, ez csak további áldozatokhoz vezetne, mégpedig mindkét oldalon – mondta a miniszterelnök. Fico a szankciók mellett a fegyverszállításokat és a katonai jelenlét erősítését is kritikusan szemléli. Ugyanakkor azt is hozzátette: az, hogy nem áll be a sorba és nem ostorozza rendszeresen Oroszországot, nem jelenti azt, hogy közömbös lenne azon értékek iránt, amelyeket Szlovákia elismer. „Mindezt világossá tettük az EU előtt is azzal, hogy csatlakoztunk a közös fellépéshez”.
Andrej Kiska köztársasági elnök az Európai Unió egységét érzi fenyegetve Oroszország által. Az államfő leszögezte: határozottan az EU egysége s azok mellett áll, akik meg vannak róla győződve, hogy az unió a megoldás és nem a probléma. Ukrajnát a szlovák külpolitika számára prioritásként értékelte csakúgy, mint a nyugat-balkáni régiót. Szlovákia közvetlen, jól felfogott érdeke ugyanis az, hogy az általános elvek és értékek mellett a környezetében stabil és fejlődő demokráciák működjenek. Kiska külön kiemelte a visegrádi együttműködés (V4) jelentőségét, amelyért – mint mondta – ő maga is mindent megtesz, hogy megóvja a kihívásoktól. „Erről gyakran beszélgetünk lengyel kollégámmal, Bronislaw Komorowskival” – mondta Kiska. Az államfő megjegyzése alig burkolt utalás arra, hogy az utóbbi időkben látványosan hűvössé vált a légkör a V4-en belül, különösen miután Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapestre látogatott. Az – egyébként érthető történelmi okokból – határozott oroszellenes álláspontot képviselő lengyelek azóta neheztelnek visegrádi tagtársukra.
Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”53082,53034,52894,52871,53021,52988,52969,52950,52933″}
