A MartFeszten pénteken délelőtt a komáromi Selye János Egyetem Stresszudvarának előadója volt Strédl Terézia egyetemi oktató.
Reggel 9.30 órai kezdettel Ulbrik Zoltán Selye János, a csodabogár életéről, munkásságáról beszélt az érdeklődőknek. Témájában ehhez kapcsolódott a pszichológus „Mit kell tudni a stresszről” című interaktív előadása. Mint a bevezetőben elmondta, a stressz az életünk része.
„Nem lehet kikerülni, reagálni kell rá”
– figyelmeztetett a szakember.
Strédl Terézia, pszichológus, egyetemi oktató (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A környezetünkre szorongva reagálunk, ez a stressz alapja. Mint jelezte, az idő rabjai vagyunk, ez is hozzájárul az ingerlékenységünkhöz. A stressz okai között első helyen található az időhiány, de ugyancsak jelentős szerepe van kialakulásában az alváshiánynak is.
A stressz indikátora a szorongás, melyet nem tudunk konkrét dologhoz kötni, ezért nehezen tudjuk kezelni. A szorongás a tevékenységünk megakadályozásához is hozzájárul – fogalmazott a szakember. A szorongásnak három fajtáját különböztetjük meg, így reális, neurotikus, valamint morális szorongásról beszélhetünk.
Sokan nem tudják feldolgozni a szorongásaikat, s akár törvénytelen eszközökhöz is nyúlnak a szorongás leküzdése érdekében. „Minden az önismerettel kezdődik, önmagunk megismerésével könnyebben tudjuk kezelni a stresszt” – hangsúlyozta az egyetemi oktató. A stresszkeltő életesemények között a házastárs elvesztése az első helyen áll, s ugyancsak a stresszkeltő események között találjuk többek között a válást, egy közeli családtag elvesztését, vagy a munkahelyi konfliktust.
Strédl Teréziával Ulbrik Zoltán beszélgetett (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A stresszkezeléshez kapcsolódva Strédl Terézia kiemelte: a feszültség energiáját fizikai alkotótevékenységgel kellene levezetni. Ugyancsak segít a meditáció és a relaxáció, valamint a pozitív megerősítések.
Önismeret és stressz a középpontban
A Selye János Egyetem Karriertanácsadó Központja (KATA) első alkalommal szervezte meg a Stresszudvart a Martosi Szabadegyetem programjai között. Ulbrik Zoltán, a KATA munkatársa a Felvidék.ma-nak elmondta, csütörtökön és pénteken szervezték meg a kötetlen beszélgetésekkel egybekötött előadásokat. Céljuk a nyugodt, csendes környezetben történő nonformális ismeretszerzés.
Az első nap központi témája az önismeret, személyiségünk megismerése volt. A pénteki program pedig Selye Jánosra és a stresszre helyezte a hangsúlyt. (Pásztor Péter)
Stressz, megnyugvás és lelki békesség Somogyi Alfréddal
A Stresszudvar péntek délutáni programja a lelki békesség és megnyugvás jegyében zajlott.
A Stresszudvar sátrában (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Ulbrik Zoltán és Strédl Terézia előadása után ThDr. Somogyi Alfréd, PhD., a Selye János Egyetem Református Teológia Karának dékánhelyettese, egyben az SZRKE Pozsonyi Református Egyházmegye esperese nem mindennapi megközelítésben világított rá az elcsendesedés fontosságára. Előadását három kulcsfogalom köré építette: stressz, megnyugvás és lelki békesség.
Elsőként a stressz fogalmát ismertette a jelenlévőkkel. Megtudtuk, hogy létezik jó és rossz stressz. „A jó stressz megmozgat, motivál, ösztönöz, a rossz pedig tönkretesz”– mondta.
A szakember a félelem és a szorongás közötti különbséget is boncolgatta. Rámutatott arra, hogy míg a félelemnél egy konkrét dologtól félünk, addig a szorongásnak nincs konkrét tárgya, csupán fenyegetettnek érezzük magunkat. A stressz viszont mindkettővel összefügg. A szorongás esetében könnyebben és hatásosabban jön a nyugtalanság, az álmatlanság, a görcsös érzés és képes akár tényleges betegségeket is kiváltani.
Somogyi Alfréd a stresszről, a megnyugvásról és a lelki békességről beszélt (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Hangsúlyozta, hogy a stresszt nem lehet sem megelőzni, sem kikerülni, viszont meg kell tanulnunk kezelni és minimalizálni annak következményeit. Kiemelte: a szorongás a lélekre és a szellemünkre hat, viszont a tartós szorongás a testre is. Ha meg akarjuk előzni ezt az állapotot, először a gyökerénél kell kezelni a problémát – tehát a lélek gyógyításánál.
„A keresztyén ember tisztában van önmagával. Tényként fogadja el, hogy bűnös. Ha elbújunk az igazság elől, nem fogunk soha önismeretre szert tenni” – mondta. Önmagát akkor tudja az ember jól megismerni, ha belátja, hogy nem jó, nem tökéletes – tehát bűnös ember. Viszont nem kell mindig bűnösnek maradni, hiszen van kiút: a megoldás a közösségben van – közösség Istennel és a többi emberrel.
Interaktív előadásán belül a lelki béke kilenc alapkövét is körüljárta: az elengedést, az optimizmust, a humort, a pillanat megélését, a megbocsátást, a szeretetet, az egészséget, az adást és a harmóniát.
Somogyi Alfréd, a Dalai Láma öt pontjának elemzése közben (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
És hogy hogyan érhetjük el a lelki békességet? Lelkünk Istentől van és hozzá kötődik, egyedül csak ő tud nyugalommal megajándékozni bennünket. A lelki békesség egyet jelent: békességet Istennel. Akinek békessége van Istennel, nem kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy a stressz végzetesen tönkre tudja tenni.
Nem számít, mi történik a világban veled, ha tudod, hogy Isten veled van – ez a lelki békesség alapja – hangsúlyozta. (Csütörtöki Hajnalka)
Stresszmentes matematika?
A Selye János Egyetem Karriertanácsadó Központja (KATA) által szervezett Stresszudvar pénteki utolsó előadója doc. RNDr. Filip Ferdinánd, PhD., a Selye János Egyetem Matematika és Informatika Tanszékének vezetője volt.
Érdekes feladatok, furcsa paradoxonok Filip Ferdinánddal (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
„Mivel nem tudtam, milyen célközönségnek tartom majd az előadásomat, úgy döntöttem, hogy a matematika olyan részéről fogok beszélni, melynek megértéséhez nem szükséges semmilyen előképzettség: ez pedig a végtelen” – fogalmazott a tanszékvezető. A végtelent matematikai és fizikai megközelítésből mutatta be a hallgatóságnak, de filozófiai és matematikai-logikai szempontból is boncolgatta a végtelen különböző aspektusait.
A már megszokott előadásoktól Filip Ferdinánd előadása nagyon is eltért – a matematika szépségét, érdekességét helyezte előtérbe és különböző feladványokkal, játékokkal tarkított logikai feladatok segítségével igyekezett minden érdeklődő figyelmét lekötni, így került az elmélet helyett a gyakorlat a középpontba.
A program végén a résztvevők logikai tesztet oldottak meg, s a legeredményesebbek tárgyjutalomban részesültek. (CSH)
