Immár tizenötödik alkalommal egy héten keresztül kézműves táborban alkottak a Játékvár – Játszóház Polgári Társulás szervezésében Csallóközcsütörtök és a környékbeli falvak gyermekei.
Sill Zsuzsa, a társulás vezetője, valamint az önkéntesek, a foglalkozásvezetők és a nagyobb gyerekek mind kivették részüket a feladatokból. Megtudtuk, hogy az immár tizenöt év tapasztalatával megszervezett tábor nagy népszerűségnek örvend. A programok összeállításánál nagy gondot fordítottak arra, hogy a gyerekek – fiúk, lányok – megtalálják a számukra kedves foglalkozást. Nagyon pozitív visszajelzés volt a társulás tagsága számára, hogy naponta mintegy ötvenen alkottak, szorgoskodtak hihetetlen lelkesedéssel, és játszottak a táborban.
A tábor öt napja alatt a résztvevők többek között kipróbálták a nemezékszer-készítést, az agyagozást. Nagy meglepetés volt a varrás iránti érdeklődés, de papírból is remekművek születtek. Az alkotókedvet kiélhették a festésben, az újrahasznosított tárgyak készítésében. Készültek gipszből gyertyatartók, gyöngyből kitűzők, tojástartóból kis figurák, valamint újságpapírból nyakláncok. A főzést is gyakorolhatták, miközben a szervezők keresték a Játékvár konyhafőnökét. Ennek a jegyében saját recept alapján salátákat állítottak össze a gyerekek. Ám a focimánia sem maradhatott el, a mérkőzések mellett az udvaron tizenegyesrúgó verseny is zajlott. Ami idén teljesen az újdonság erejével hatott, az a tánc volt. Most először kóstoltak bele a táncház hangulatába, ez teljesen új időtöltés volt a játszóházban.
Sill Zsuzsa a táborról elmondta: „Az utolsó napra is jutott elég izgalom, ekkor tartottuk a már hagyományos vetélkedőt, idén Hetedhét országon át címmel. Ennek értelmében különböző országokra jellemző feladatokat kaptak a gyerekek, kicsit ugyan döcögősen indult a reggel, az izgatottság miatt alig tudták kivárni, míg a vezetők ismertetik a feladatokat. Ezután viszont nagy élvezettel fogtak azok megoldásához, múmiává alakultak át, kirakták a magyar népmese feliratot, kriketteztek, kenguruk módjára ugráltak egy jót, de hidat is építettek a Boszporuszon át, angol szavakból kirakóst játszottak, így tanultak is.“
Hogy miért érdemes önkéntes munkával, támogatások segítségével öt napot adni a felnövekvő magyar generációnak, arról a Játékvár – Játszóház vezetője így vallott: „Mi mást mondhatnék, mint óriási köszönetet. Elsősorban valamennyi segítőnek, szorgos kéznek, fotósnak, támogatónak, nem utolsósorban pedig a gyerekeknek. Hiszen mosolyukkal, vidámságukkal, csintalanságukkal töltik meg, éltetik a Játékvárat! Ez ad további erőt, hitet és lelkesedést, hogy a nyári szünet után szeptembertől ismét együtt alkothassunk.“