Öt év múlva országos viszonylatban 10 ezer új pedagógusra lesz szükség, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a hiányzó tanerők biztosítása a pedagógusi pálya anyagi megbecsültségének híján komoly akadályokba ütközik majd.
A Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal (NKÚ) a pedagógusok bérezését vizsgálva ugyanis megállapította, hogy a fizetési feltételek döntő tényezőnek számítanak abban, hogy a fiatalok nem tartják vonzónak a tanítói pályát.
Az elemzők szerint a helyzet főként Pozsony megyében kritikus, ahol a tanítók fizetése a felsőfokú végzettségű egyéb alkalmazottak regionális átlagbérének mindössze 60 százalékát teszi ki, tájékoztatta a SITA hírügynökséget a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal szóvivője, Marek Papajčík.
Eközben az alapiskolások legutóbbi nemzetközi felmérésének (PISA 2018) az eredményei is megerősítették a szlovákiai tanulók tudáshátrányát, nemcsak a környező országok viszonylatában. Véleményük szerint az oktatási rendszer színvonala emelésének egyik fontos előfeltétele épp a tanítói pálya vonzóvá tétele lenne.
„Az oktatásügy fejlesztésének nem kellő mértékben történő anyagi támogatása egyebek mellett megnyilvánul a tanítók alacsony bérezésében, ez pedig a fiatalok pedagógiai pálya iránti érdektelenségében“ – állapította meg Papajčík.
A tanítói pálya vonzóvá tétele szempontjából elengedhetetlen az ösztönző bérezési feltételek megteremtése. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavalyi felméréséből kiderül, hogy a szlovákiai pedagógusok mindössze 5 százaléka érzi úgy, hogy munkájukat társadalmi megbecsülés övezi. Az Oktatáspolitikai Intézet megállapításai szerint a középiskolások több mint fele nem kívánja pedagógiai karokon folytatni a tanulmányait, épp a pedagógusi pálya anyagi megbecsültségének hiánya miatt.
Márpedig az oktatásügy jövője szempontjából stratégiailag fontos feladatnak számít a tanítói életpálya vonzóvá tétele. Az NKÚ adatai szerint az alapiskolák pedagógiai alkalmazottainak havi átlagbére a 2012-2018-as időszakban évente emelkedett, 2018-ban elérte az 1 204 eurót és 2012-től 406 euróval nőtt.
Másrészt viszont a béren kívüli pénzügyi juttatások átlagos összege a pedagógusok által elvártak nem egész felét tették ki. A pedagógusok teljesítmény szerinti differenciált javadalmazása régen stagnál, illetve enyhén csökkenő tendenciát mutat. Ráadásul az iskolák csaknem 5 százaléka 2018-ban nem fizetett pedagógiai alkalmazottainak semmilyen jutalmat, 13 százalékuk pedig semmilyen személyi teljesítményjárulékot.
Az NKÚ elemzői egyúttal megállapították, hogy a pedagógiai alkalmazottak javadalmazásának nominális regionális eltérései alacsonyak. Felhívják a figyelmet, hogy Pozsony megyében a pedagógusok 2018-ban átlagosan 61 százalékát keresték a felsőfokú végzettséggel rendelkezők regionális átlagbérének. A férfiak esetében még rosszabb a helyzet, ők mindössze 50 százalékát keresték a más területeken dolgozó felsőfokú végzettségűek átlagbérének.
„Egyebek mellett a fent megállapított tények lehetnek az okai a 2024-re várhatóan 1 240 betöltetlen pedagógusi és szakdolgozói, valamint alapiskolai tanítói állásnak Pozsony megyében. Eközben ott már most is a képzett pedagógusok hiányával küzdenek az iskolafenntartók” – állapította meg az NKÚ.
Országos viszonylatban egyebek mellett figyelmet érdemel az a statisztikai felmérés is, melyből kiderül, hogy a pedagógusok körében a nők aránya Szlovákiában az egyik legnagyobb (82 százalék, miközben az átlag 68 százalék) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 31 országa közül. A nők aránya csak Észtországban, Grúziában, Litvániában, Lettországban és Oroszországban nagyobb a pedagógusok között.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
