Az idei II. Rákóczi Ferenc-emlékév alkalmából 2020. június 10-én a lévai Reviczky Házban került sor a Reviczky Társulás berkein belül működő Léva és vidéke helytörténeti szakosztály immár 109. helytörténeti előadására, melynek témája „II. Rákóczi Ferenc, az ember” volt. Ez volt a szakosztály első találkozási alkalma a koronavírus okozta kényszerszünetet követően.
Az előadót, Kun Ferenczet, a Rákóczi Szövetség alelnökét és a szép számban megjelent érdeklődő közönséget Müller Péter, a Reviczky Társulás Léva és vidéke helytörténeti szakosztályának vezetője köszöntötte.
Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség alelnöke (Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma)
Ezt követően az előadó lebilincselő módon mutatta be II. Rákóczi Ferenc életútját. Megtudhattuk, hogy
a nagyságos fejedelem a haza szabadságáért a magánéletét is feláldozta. Hűséges feleségétől távol kellett élnie, gyermekeiktől elszakították őket.
József fiát 26 évesen látta újra Rodostóban, Györgyöt sohasem látta viszont. A szülőktől elszakított fiúkat a császári udvar nevelte, a nevüktől is megfosztották őket. További fájdalmát okozta, hogy szeretett hazáját 1711 után elhagyni kényszerült és soha nem térhetett vissza. Ennek ellenére egész életét az Isten, népe és hazája iránti szeretet hatotta át.
A szabadságharc alatt XII. Károly svéd királynak írt levelében kifejtette, hogy mozgalmát hitéért és Európáért vezeti, amiben az ő európaisága nyer kifejezést. Az ország valamennyi népe iránti szeretete és tisztelete abban is megnyilvánult, hogy úgy volt katolikus, hogy a vallási tolerancia nemcsak hirdetője, de megvalósítója is volt és a szabadságharc zászlóbontásánál kinyilatkoztatta, hogy az ország sorsának alakításában számít annak minden népére és társadalmi rétegére.
Korát 200 évvel megelőzve jobbágyfelszabadítást ígért.
II. Rákóczi Ferenc mély vallásosságát az előadó két imarészlettel mutatta be
„Fakassz, Uram, könnyeket szememben, hogy megsirassam mindazt, amit mondok; mert érzem, hogy még nem eléggé fájlalom” – imája a bűnbeesés és a bűnbocsánat közötti ív gyönyörű megfogalmazása.
„Ó, élők és holtak bírája és királya! / Add, hogy életed példáin tanuljam meg / kormányozni és ítélni azokat, / akiket kormányzásra és ítéletre nekem adtál” – reggeli imájából pedig az irányítására bízott emberek iránti gondoskodás szeretettől áthatott felelőssége köszön vissza, s lehet az minden mai vezető számára példa, hogyan kell beosztottaikkal Krisztus-i erénnyel bánni.
Közönség (Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma)
Kun Ferencz egy magyar szellemutazásra hívta a hallgatóságot
Megtudhattuk, hogy míg a mohácsi tragédia eltaszította az irodalmat és a művészeteket az alkotástól, addig a Rákóczi vezette szabadságharc korszaka a legtermékenyebb talajt biztosította annak.
Versek, dalok, kiadványok egész sora gazdagította irodalmunkat, de kihatott a későbbi évszázadokra is, gondoljunk csak Kölcsey Ferenc, Szigligeti Ede vagy Petőfi Sándor II. Rákóczi Ferencet megéneklő alkotásaira.
Amíg a képzőművészetben Mányoki Ádám, mint a fejedelem festője alkotott maradandót, addig a zenében a Rákóczi-dalból fakadó zenei motívumot számos zeneszerző dolgozta fel. Így született meg a Rákóczi-induló, melyet 1820-ban Nikolaus Scholl, a k. u. k. hadsereg 32. számú ezredének karmestere írt. Sokan feldolgozták, köztük Erkel Ferenc és Liszt Ferenc, a legismertebb azonban Hector Berlioz zenekari műve, ami az egész világon ismertté tette a Rákóczi-indulót. Reményi Ede, a későbbi világhírű hegedűművész, Görgei Artúr segédtisztje, majd kedvenc hegedűse hangszerével gyakran lelkesítette a 1848/49-es honvédeket a Rákóczi-induló dallamával.
De a néplélek is mélyen őrzi Rákóczi emlékét és tiszteletét. Ennek egyik legszebb példája Kalotaszeg, ahol egyik leány kelengyéjéből sem hiányozhat a nagyságos fejedelem arcképét ábrázoló varrott.
Az emlékező lévaiak (Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma)
Nagy tapssal jutalmazta a hálás közönség az élményszámba menő tartalmas előadást.
Majd a szakosztályvezető megköszönve Kun Ferencznek a lélekemelő előadást, a Reviczky Társulás nevében bemutatta és átadta a lévai magyar tannyelvű oktatási intézmények számára készített, II. Rákóczi Ferenc portréjával ellátott, lévai vonatkozásait összefoglaló életrajzát is.
Ezt követően a hallgatóság átvonult a Reviczky Ház szomszédos közösségi helyiségébe, ahol a „Lévai történelmi arcképcsarnok – Gondolati emléktáblák” állandó tárlat már II. Rákóczi Ferenc életrajzával és a lévai várra gondolatban elhelyezett emléktáblájával kibővítve várta őket.
II. Rakóczi Ferenc lévai vonatkozásainak ismertetése (Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma)
Itt Müller Péter rövid bevezetőjét követően Ševeček Judit tolmácsolásában Petőfi Sándor Rákóczi című verse hangzott el, majd a szakosztályvezető a fejedelem lévai vonatkozásait és emlékének ápolását ismertette.
Megtudhattuk, hogy II. Rákóczi Ferenc első alkalommal 7 éves korában – 1683. szeptember 13-a után – tartózkodott Léván, amikor mostohaapja, Thököly Imre Királyfa mellett felütött táborában töltött nemesapródi szolgálatát és a török elöli menekülést édesanyja, Zrínyi Ilona karjai közt pihenhette ki a lévai várban. Itt szeptember vége felé pár napra az egész család együtt maradt.
Második alkalommal II. Rákóczi Ferenc 1705. január 3-án járt Léván, amikor államtanácsot hívott össze a várba. Itt határozták el, hogy a szabadságharc sikere érdekében szükség van rendes hadseregre és állampénztárra. Ennek a lévai határozatnak volt az eredménye az 1705-ös év fokozott hadseregszervező és fejlesztő munkája és a rézpénzek kibocsátása is, melyekre az ország címerét és mozgalma jelszavát: „Pro libertate! – A szabadságért!” verette.
Az emléktábla leleplezése (Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma)
Ezen a lévai tanácsülésen az ország gazdasági életének irányítására Gazdasági Tanácsot (Consilium Oeconomicum) létesített. Tisztelete Léván töretlen maradt.
Emlékére 300 éve a Szent Orbán-kápolnától a lévai vár alsó kapujáig a lévaiak szilfasort ültettek. Ennek a fasornak két fája bírta legtovább az idő vasfogát.
A Szent Orbán-kápolna melletti „Rákóczi-fa” csak 1966-ban száradt ki, majd 1992-ben dőlt ki végleg. A másik szilfa ma is áll Vak Bottyán lévai házának udvarán, a Honvéd utca elején.
Rákóczira emlékeztet a lévai Barsi Múzeum fegyverkiállításán a FRINGIA (Franciscus Rakoczi In Nomine Gentis Insurgit Armis – Rákóczi Ferenc a nemzet nevében fegyverre kelt) feliratot viselő korabeli kard is.
Az emléktábla megkoszorúzása (Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma)
1890-1920 és 1938-1945 között Léván utca viselte II. Rákóczi Ferenc nevét.
2010. április 14-én Krisztiáni Sándor szobrászművész az akkori Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnáziumnak ajándékozta a nagyságos fejedelem gipsz mellszobrát, mely azóta az iskola auláját díszíti.
2018. december 12-én a Lévai Városszépítő Egyesület egy kis szilfát ültetett a régi lévai Rákóczi-fa helyére.
Majd Kun Ferencz és Lukács Ferenc leplezték le II. Rákóczi Ferenc lévai gondolati emléktábláját, melyet a vendégek megkoszorúztak és mécsest helyeztek el alá.
A mécses fénye mellett felvételről a csókai Rákóczi Férfikórus (Vajdaság) gyönyörű előadásában a Rákóczi-induló csendült fel. A kellemes és lelkiekben felemelő délután a vendégek és az érdeklődő hallgatóság szívélyes beszélgetésével és újabb tervek szövögetésével folytatódott. Nagy érdeklődést keltett Kosztolányi Gábor és Sándor munkája, akik a valamikori Rákóczi utcát helyezték rá Léva mai légi felvételes térképére.
