Mit jelent a mesterséges lélegeztetés és mit kell tudni a lélegeztetőgépekről? Mikor döntenek úgy az orvosok, hogy szükség van a légzés mesterséges támogatására? Milyen törődést igényelnek a lélegeztetőgépre kapcsolt betegek? Az AGEL csoporthoz tartozó komáromi kórház aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályának főorvosa, Andrej Rosinský mondta el a részleteket.
Mivel a koronavírus-fertőzés roncsolja a tüdő szöveteit, ezért megnehezítheti, vagy teljesen megakadályozhatja, hogy a tüdő oxigént juttasson a vérbe. A lélegeztetőgép ebben segíti a szervezetet. „A gép oxigént szállít a tüdőbe, majd az előállított szén-dioxidot elvezeti. A leggyakoribb formájával naponta találkozhatunk a műtétek során, amikor a páciens mélyaltatásban van, és egy ún. ventilátor biztosítja a légzését“ – fogalmazott a főorvos.
A légzés során a rekeszizom a többi izommal egyetemben összehúzódik, a mellkas kitágul és a negatív nyomóerők hatására oxigéndús levegő áramlik be a tüdőbe. Amikor ezek az izmok elernyednek, akkor történik a szén-dioxid kilégzése.
„Ha a szervezet képtelen negatív nyomóerők létrehozására, akkor szolgálhat segítségül a lélegeztetőgép, ami pozitív nyomást képes kifejteni – egyszerűen levegőt pumpál a tüdőbe. Azok szorulnak lélegeztetőgépre, akiknek a tüdejük olyan mértékben károsodott, hogy képtelenek ellátni a szervezetet megfelelő mennyiségű oxigénnel“
– magyarázta az orvos.
A készülék nyomást fejt ki a tüdőre, egy cső segítségével oxigént juttat bele, majd a szerv által előállított szén-dioxidot elvezeti. „Az aneszteziológusok feladata, hogy a nyomást, a szükséges gázmennyiséget úgy állítsák be, hogy a beteg ne sérüljön, ugyanakkor megfelelő oxigénellátás kapjon“ – jegyezte meg. Mielőtt azonban a levegő a páciens szervezetébe jutna, egy párásító szerkezetbe kerül, ahol felmelegítik és nedvesítik azt, az alsó légutak nyálkahártyájának védelme érdekében. Innen végül egy csövön keresztül egyenesen a tüdőbe kerül a nélkülözhetetlen oxigén, a szén-dioxidot pedig a gép eltávolítja – írta le Andrej Rosinský a folyamatot.
A főorvos elmondta, a beteget először intubációs kanül segítségével kötik a gépre. Mivel fájdalmas procedúráról van szó, általános érzéstelenítés mellett végzik el a műveletet. „Első lépésként a szájon át, a hangszálakon keresztül vezetnek be egy csövet a légcsőbe. A légzőcső segítségével csatlakozik tehát a beteg a lélegeztetőgéphez, amelyet a betegség típusának megfelelően állítanak be“ – húzta alá. Mint mondta, állandóan ellenőrizni kell többek között a nyomás mértékét és mennyiségét, az oxigén százalékos arányát, valamint a lélegeztetés sebességét.
„A paramétereket az orvos minden beteg számára egyénileg állítja be, és a lélegeztetőgépet folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mivel a nem megfelelően beállított paraméterek pár órán belül károsíthatják a tüdőt“
– nyomatékosította.
Az aneszteziológiai és intenzív terápiás osztály főorvosa hangsúlyozta: a lélegeztetőgépen lévő betegről való gondoskodás igen nehéz és összetett feladat. „A beteget mesterséges altatásban tartják, hogy ne érezzen fájdalmat. A fájdalomcsillapítókat, altatókat és érzéstelenítőket folyamatosan intravénásan adják be. Ezzel egyidejűleg centrális vénás hozzáférést biztosítunk a szív közelében lévő erekhez, vizeletkatétert helyezünk fel, szondát helyezünk a gyomorba és egy artériás katétert a vérnyomás közvetlen mérésére. Emellett az EKG, a pulzoximéter (oxigénhiány diagnosztizálását elősegítő mérőműszer), valamint a kilégzett szén-dioxid monitorozása magától értetődő“ – jegyezte meg.
A beteg 24 órás felügyelet alatt van, az eszközök, valamint az ápolószemélyzet segítségével. A kezelés alatt a beteget a gyomorcsőbe juttatott folyékony táplálékkal táplálják, nagyobb energiaigény esetén ezt a táplálékot intravénásan beadott táplálékkal egészítik ki. „A lélegeztetőgép és az intenzív terápiás kezelés segíti a pácienst, hogy leküzdje a betegség kritikus időszakát, és lehetőséget kapjon a normális életbe való visszatérésre” – közölte Rosinský.
(AGEL Komárom/Felvidék.ma)
