Fotó: nasagel.sk

Ez a leminősítés egy országos állapotfelmérés pillanatnyi állását tükrözi – nem szerepelnek a jelentésben a jövőbeni és jelenleg folyó beruházások.

Komárom esetében a stratégiák (helyreállítási alap, valamint szociális, illetve egészségügyi rendszer fejlesztéséről szóló stratégia 2030-ig) és a kórház projektjeinek támogatási mértéke azt bizonyítják a stratégiai célok és támogatási feltételek szerint, hogy a kórház egészségügyi minisztérium általi lefokozása nincs tervben, sőt további fejlesztések várhatóak a helyreállítási alapból.

A kórház fejlesztésre szorul az európai uniós és ENSZ-célok teljesítése miatt, aminek feltételrendszerét a minisztérium megszabta, arra vonatkozóan, hogyan lehetne elérni ezeket a célokat Szlovákia viszonylatában.

Komáromban beruházás és fejlesztés folyik, melyek befejezése után feltehetően meg fog felelni a feltételrendszernek. Ezért nem értem sem a petíció indítását, sem pedig a sajtóban felreppenő félinformációkat.

A minősítések a helyreállítási alap dokumentumai és az egészségügy fejlesztéséről szóló 2030-ig terjedő stratégiára épülnek. Ez utóbbi stratégiában a komáromi kórházat a szlovák egészségügy 44 kiemelt fontosságú, 80%-os kórházi kezelést biztosító kórháza közé sorolták (2019).

A rekonstrukció alapján egy integrált rendszert hoznának létre, amely arra épül, hogy minden régióban lennének központi elosztó egészségügyi központok, szakorvosokkal, amelyek a régiók központi kórházaiba szállítanák a betegeket kapacitások alapján, hatékonyabb, gyorsabb és jobb kórházi ellátás, illetve a műtétek várólistáinak csökkentése érdekében.

Fejlett egészségközpontokra kell gondolni (közismert nevén poliklinika), melyekből ingyenes szállítás történne az épp megfelelő betegellátó/kezelő intézményekbe.
A fejlesztési stratégia alapját 2019-ben hozták létre, s a helyreállítási alapban folytatták a rendszer kialakítását.

2020-ban kezdődött az új sürgősségi felvételi részleg építése is – ezt a támogatást a projektből nem kapta volna meg kórház, amennyiben lefokozás veszélye fenyegetné.
A helyreállítási alap dokumentuma 11. részének 47. oldala alapján a fejlesztések pozitív irányba mozdíthatják el az egészségügyi ellátást a Komáromi és az Érsekújvári járásokban.

Probléma a többi kisebb kórháznál lehet, ahol nem folynak ilyen mértékű fejlesztések, mint Komárom esetében. A hosszú távú stratégiában Komárom kiemelt jelentőségű kórházként szerepel, melynek hangsúlyozása kiemelten fontos.

(Pék Pál/Fenntarthatóbb Felvidékért/Felvidék.ma)