Magyarország Brüsszel zsarolása és fenyegetése ellenére továbbra is elutasítja az uniós migrációs paktumot, mert az ellentétes a nemzeti érdekkel – jelentette ki az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, Bakondi Györggyel, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójával közösen tartott sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
Zsigmond Barna Pál közölte: a Brüsszel által erőltetett paktum nem alkalmas a migráció kezelésére, mert az nem akadályozza, hanem ösztönzi a migrációt. Ennek ellenére az Európai Bizottság továbbra is önti a pénzt – most újabb 3 milliárd eurót – a működésképtelen rendszerbe és az Európai Unió Bírósága, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága is migránspárti.
Ezzel szemben a magyar modell, amely a határok külső védelmét, a hatékony kiutasítás rendszerét, az embercsempészek elleni fellépést és a kérelmek unión kívüli elbírálását jelenti működik és egyre több ország átveszi az egyes elemeit – tette hozzá.
A politikus úgy vélekedett, hogy az uniós intézmények kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben. Ugyanis, miközben Magyarországot bírálják a hatékony védelmet nyújtó határkerítés építése miatt és nem térítik meg a határvédelem 2 milliárd eurós költségeit, Lengyelországban támogatják a keleti határkerítés építését.
Szerinte ennek az az oka, hogy Lengyelországban baloldali kormány működik, miközben Magyarországon jobboldali. Ugyanakkor a migráció által okozott biztonsági fenyegetés és szociális feszültségek miatt számos uniós tagállamban megerősödtek a patrióta, migrációellenes erők és egyre több ország vesz át elemeket a magyar modellből – mondta Zsigmond Barna Pál.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a migrációs nyomás fokozódik a szerb–magyar határon. Az idén már 5931 illegális határátlépővel szemben intézkedtek a déli határon, miközben az elmúlt év hasonló időszakában csupán 1224 migránssal szemben.
A migránsok egyre erőszakosabbak, rálőnek a határőrökre, illetve rendszeresek az embercsempész bandák közötti, a terület megszerzéséért folytatott harcok, amelyek halálos áldozatokkal is járnak. Továbbá a célországokban súlyos közegészségügyi és biztonsági problémákat okoznak a migránsok és szaporodnak a keresztényellenes, illetve antiszemita megnyilvánulások.
A helyzetet nehezíti, hogy javult az embercsempész bandák finanszírozása és informáltsága és gyengült az afrikai Száhel-övezet szűrő szerepe is a térségben kialakult politikai feszültségek miatt – fűzte hozzá. Arról is beszámolt, hogy a korábbi szervezett robbantásos merényletek helyett az egyéni, késeléses és gázolásos terrorcselekmények szaporodtak el Nyugat-Európában, ami nehezíti a belbiztonsági szervek munkáját.
A továbbiakban úgy vélekedett, hogy a célországok egyre inkább reagálnak a problémára és szigorítják az állampolgárság megszerzésének, a családegyesítésnek és a szociális ellátások juttatásának feltételeit, illetve az új német kormány hatására az Európai Unió politikájában is hangsúlyosabb szerepet kapott a kitoloncolás.
Sok tagállam határellenőrzést vezetett be, ami viszont aláássa a schengeni övezet értékeit, a személyek szabad mozgását, ám Bulgária és Románia schengeni csatlakozása nem hozott negatív fordulatot. Bakondi György is a Magyarországgal szembeni kettős mércének nevezte, hogy a migrációs paktum végrehajtásának elutasítása miatt az Európai Unió bírósága 200 millió eurós büntetést szabott ki Magyarországra, ami napi egymillió euróval szaporodik. Eközben pedig nem térítik meg a határvédelem költségeit – mondta.
MTI/Felvidék.ma
