Széchenyi István szellemi öröksége előtt tisztelegtek születésének 234. évfordulóján

Szeptember 22-én, hétfőn, gróf Széchenyi István születésének 234. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak Budapesten. Az ünnepi esemény kezdetén, a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt, a Széchenyi István téren koszorúzással adóztak a „legnagyobb magyar” emléke előtt, amelyen anyaországi és határon túli közéleti, tudományos és kulturális szereplők helyezték el a tisztelet virágait. Az esemény a nemzet megújulását szolgáló államférfi örökségének megbecsülését állította középpontba.

Szemereki Zoltán, a Széchenyi Társaság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy hosszú idő óta nem látott ilyen szép számban összegyűlt közönséget az évfordulós megemlékezésen, s reményét fejezte ki, hogy a további programokon is hasonló érdeklődés kíséri majd az eseményeket. Mint mondta, a koszorúzás pillanata különösen alkalmas arra, hogy a jelenlévők közösen tisztelegjenek Széchenyi István szellemi és erkölcsi öröksége előtt.

Hozzátette:

Az ünnepség nemcsak a „legnagyobb magyar” emlékének ápolását szolgálja, hanem azt is, hogy a közösségben erősödjön a nemzeti összetartozás érzése.

A Széchenyi Társaság elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a megemlékezés méltó kereteihez, kiemelve, hogy a zene, a művészet és a hagyományőrzés mind hozzátartozik ahhoz az értékrendhez, amelyet Széchenyi életműve is képvisel. Fogalmazása szerint az ünnepi hangulatot tovább emelte a Himnusz közös eléneklése, amely méltó módon indította az emlékező napot.

Kecskeméti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy az Akadémia idén fennállásának 200. évfordulóját ünnepli, amely alkalomból számos programmal tisztelegnek alapítója, Széchenyi István életműve előtt. Mint kiemelte, az a szobor, amely előtt a koszorúzást tartják, „a fegyver és a szellem kettősségét” jeleníti meg: bal kezével kardját fogja, jobbjában pedig egy irattekercset tart Széchenyi alakja. A tudós hozzátette, az irattekercs a szellemi alkotások és az alapító okiratok jelképe, amely Széchenyi munkásságának sokrétűségére utal.

A szobor mellékalakjai – Neptunus, Ceres, Vulcanus és Minerva – egyaránt arra emlékeztetnek, hogy a „legnagyobb magyar” tevékenysége a vízszabályozástól és a közlekedés fejlesztésétől kezdve a mezőgazdaság korszerűsítésén és a gyáripar beindításán át a tudomány és a kultúra felvirágoztatásáig terjedt.

Kecskeméti hangsúlyozta:

Széchenyi felismerte, hogy a magyar nyelv, irodalom és történettudomány csak akkor válhat igazán virágzóvá, ha intézményes keretek között kap támogatást – ennek szellemében alapította meg a Magyar Tudományos Akadémiát.

„Nem voltunk baglyok bővében” – idézte fel, utalva arra, hogy Széchenyi az intézmény létrehozásával hiánypótló feladatot látott el a magyar szellemi életben. Hozzátette: kétszáz év távlatából is igaz, hogy az Akadémia nemzeti alapfeladatokat lát el, s a tudomány és kultúra ügyét szolgálja.

A professzor aláhúzta: mindez indokolja, hogy különböző hivatásrendek és tudományterületek képviselői közösen hajtsanak fejet Széchenyi előtt, aki politikusként, gondolkodóként és intézményalapítóként egyaránt a nemzet megújítását szolgálta.

Az ünnepi beszédet követően a résztvevők közösen énekelték el a Himnuszt, emelve a megemlékezés ünnepélyes hangulatát.

A Himnusz közös eléneklése után ismét Szemereki Zoltán, a Széchenyi Társaság elnöke vette át a szót, aki röviden ismertette a társaság célkitűzéseit, és hangsúlyozta Széchenyi István nemzetformáló jelentőségét. Ezt követően került sor a koszorúzásra, amelyen a résztvevők méltó módon rótták le tiszteletüket a „legnagyobb magyar” emléke előtt.

A rövid beszédet követően a magyar nemzet nemes szándékainak megismertetéséért munkálkodó szervezetek, intézmények, egyesületek, magánszemélyek, valamint a minisztériumok, önkormányzatok és a Magyar Tudományos Akadémia képviselői helyezték el koszorúikat Széchenyi István szobránál.

A Szövetség a Közös Célokért Társulás nevében Hideghéthy Andrea, ügyvezető igazgató rótta le tiszteletét koszorú elhelyezésével Széchenyi István szobránál.

A SZAKC tagszervezetei közül pedig a komáromi Kárpátia Sport Polgári Társulás és a Felvidéki Értékőrzők képviseletében Pallag György elnök és Mihacs Szilvia alelnök is koszorút helyezett el, jelezve, hogy a közösségi szervezetek egyaránt fontosnak tartják Széchenyi szellemi örökségének ápolását.

A koszorúzás alatt az ünnepélyes hangulatot Sípos Imre színművész, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Prózai Tagozatának vezetője, a Mikecz Kálmán Magyar Huszár és Lovas-hagyományőrző Társaság, valamint a Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola zenekara biztosította.

A koszorúzást követően az ünnepség az MTA Székházának Felolvasótermében tartott emléküléssel folytatódott, amelynek keretében ünnepi előadás és műsor hangzott el. Az eseménysorozat zárásaként sor került a Széchenyi Társaság 2025. évi díjainak ünnepélyes átadására is.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma