Két új kötet mutatja be Dunaszerdahely múltjának rejtett arcait

November 19-én, szerdán különleges helytörténeti estnek adott otthont a dunaszerdahelyi Stephaneum: Nagy Attila helytörténész rendhagyó előadás keretében mutatta be legújabb köteteit. A bemutatón a város 770. jubileumához kapcsolódó kiadványok kerültek középpontba, köztük  a Dunaszerdahely emlékhelyei és Dunaszerdahely jeles személyiségei elnevezésű „diptichon” típusú, kétirányú könyv, valamint a 770 – Jeles dunaszerdahelyi évfordulók című mű.

 A bemutató a két frissen megjelent helytörténeti kötetre irányította a figyelmet. Az első könyv komolyabb barangolásra hívja az olvasót a város emlékezeti pontjai között, miközben bemutatja Dunaszerdahely jeles személyiségeit is a 770 éves városjubileum jegyében. A másik, 770 – Jeles dunaszerdahelyi évfordulók című kiadvány pedig fontos történelmi eseményeket és mérföldköveket gyűjt egybe, rendszerezett formában tárva az olvasó elé a település múltjának meghatározó pillanatait – ez utóbbi mű főképp a fiatalabb generáció számára készült.

A rendezvény elején Bozay Krisztián dunaszerdahelyi esperesplébános köszöntötte a megjelenteket, majd méltatta az est előadóját és helytörténeti munkásságát. Hangsúlyozta, külön öröm számára, hogy a könyvbemutató a Stephaneumban, a város egyik kiemelt közösségi terében valósulhatott meg.

Nagy Attila előadásában részletesen ismertette legújabb köteteinek hátterét, felépítését és kutatási eredményeit, miközben többször is bevonta a hallgatóságot: kérdéseket tett fel, reagált a közönség visszajelzéseire, és számos, eddig kevéssé ismert helytörténeti adatot osztott meg.

Mint hangsúlyozta, a célja az volt, hogy a város 770 éves jubileumához kapcsolódva olyan összegző munkákat hozzon létre, amelyek új fényt vetnek Dunaszerdahely múltjára, valamint a várost formáló személyiségekre.

Többször is kiemelte:

Egy település története akkor válik igazán élővé, ha a mögötte álló emberi sorsokat is megértjük.

Az esten elsőként a rendhagyó felépítésű, úgynevezett „diptichon” könyvet mutatta be, amely két irányból olvasható, s így kapcsolja össze Dunaszerdahely emlékhelyeit és jeles személyiségeit. Mint fogalmazott, azért választotta ezt a formátumot, mert a város épített öröksége és a hajdan itt élt kiválóságok története sok ponton ér össze – gyakran ugyanazon utcák, épületek, családok révén.

A szerző rámutatott: most jelenik meg első ízben egyetlen kötetben ez a két terület, gazdag képanyaggal és a korábbi kutatásoknál jóval bővebb tartalommal.

Hangsúlyozta, hogy

a könyv nemcsak a helytörténet iránt érdeklődők, hanem pedagógusok és diákok számára is hasznos segédanyagként szolgálhat.

A kötet emlékhelyeket bemutató része kapcsán Nagy Attila arról beszélt, mennyire fontos feltárni egy olyan város múltját, amely az 1960-as évektől radikális átalakulásokon ment keresztül. Részletesen ismertette a település eltűnt temetőinek, középületeinek, lakóházainak történetét, és külön kitért arra, hogy a kommunista városrendezés milyen mértékben alakította át a régi Dunaszerdahely arculatát.

Mint mondta,

az épített örökség vizsgálata mellett legalább ilyen fontos a „láthatatlan örökség” feltárása is: azoknak az embereknek az életútja, akik egykor meghatározták a város fejlődését.

A könyv második feléhez érve Nagy Attila hangsúlyozta: számos dunaszerdahelyi személyiség neve mára méltatlanul feledésbe merült, holott életútjuk jelentős értéket hordoz. Az előadó bemutatta azokat a családokat és szereplőket – köztük a Kondé, a Pálffy, a Bacsák, a Vermes, valamint a Padányi Biró, Dévaványai Halasy és Prileszky leszármazottakat –, akik a város egykori társadalmi, gazdasági és kulturális életében meghatározó szerepet töltöttek be.

Mint kifejtette:

A történelem nem pusztán évszámok sora, hanem emberi történetekből áll, és ezek összességéből rajzolódik ki Dunaszerdahely valódi arculata.

Az előadás során számos további helytörténeti érdekességet idézett fel az előadó, részletesen bemutatva több kiemelt dunaszerdahelyi vonatkozást is: szólt mások mellett a Kondé család jelentőségéről, a Vermes-villa és a városháza történetéről, illetve Vámbéry Ármin alakjáról is.

Kiemelt figyelmet szentelt a Szent György-templom múltjának, amelyről több, eddig kevéssé ismert adatot is megosztott, és több, a köztudatban élő tévhitet is tisztázott. A közönség több alkalommal is új információkkal gazdagodhatott, amit az előadó szakmai magyarázatokkal és személyes kutatói tapasztalatokkal egészített ki.

A második bemutatott kötet, a 770 – Jeles dunaszerdahelyi évfordulók kapcsán Nagy Attila kiemelte:

A város 770 éves jubileuma kiváló lehetőség arra, hogy a közösség megálljon egy pillanatra, és áttekintse múltjának meghatározó fordulópontjait.

A kiadvány elsősorban a fiatalok megszólítására készült, szemléletes és közérthető formában mutatva be, hogyan formálta a település életét az elmúlt évszázadok során a háborúk, birtokcserék, vallási és társadalmi változások sora.

Mint hozzátette:

A kötet nem törekszik teljességre, de ösztönzi az olvasót a további kutatásra és párbeszédre, hiszen a múlt megismerése közös felelősségünk.

Az előadás zárásaként Bozay Krisztián dunaszerdahelyi esperesplébános köszönetet mondott Nagy Attilának a tartalmas és rendhagyó ismertetésért. Úgy fogalmazott: a jelenlévők bizonyára számos új ismerettel gazdagodtak, amelyek erősítik a közösség múlt iránti kötődését. Buzdította a szerzőt a folytatásra is, hangsúlyozva, hogy a történelmi gyökerekhez való ragaszkodás szilárd alapot teremt a jövő építéséhez. Végezetül sok kitartást és türelmet kívánt a helytörténész további munkájához.

Az est kötetlen, jó hangulatú beszélgetéssel zárult, amelynek során a szerző készséggel dedikálta köteteit az érdeklődőknek.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma