Valljuk be őszintén, a szlovákiai magyar közösséget nem érte váratlanul az Európai Szocialista Párt (PES) prágai döntése. Ha tagjai között teljes értékű lehetett máig az MSZP, amelynek vezérei Balatonőszödön maguk ismerték be: „hazudtunk reggel, hazudtunk délben stb.”, akkor miért lenne más Fico és a szlovák Smer párt.
Más a remény, amit közösségünk Európától várt és vár. Azt máshol kell keresnünk, nem az európai szocialistáknál. Ők ugyanolyan rózsaszín szemüvegen keresztül látják Európa minden féltekéjét, mint Fico Szlovákia délvidékét. Ezen a szemüvegen át a piszkos barna is vörös színűnek látszik. A nacionalizmus demokráciának, az éhség és a nyomorúság gazdagságnak, amelyhez elég egy kis alamizsna, hogy szép hazánkban mindez szociálpolitikának látsszon. Így áll össze a Smer párt hazug hazai képe és „mérhetetlen” népszerűsége. Így áll össze a PES összeurópai új megítélése, és egyre csökkenő népszerűsége. Nem csoda, hogy Európában lassan a politika szemétdobjára kerülnek.
Drága szlovákiai magyarok, azon pedig ne dühöngjetek, hogy Fico úrnak a PES prágai döntése után rögtön csak egy gondolat jutott eszébe, idézem: „száz százalékra beigazolódott, hazug az állítás, miszerint Szlovákiában a magyar kisebbség jogai csorbultak az elmúlt három évben.” Fico, az a tipikus szlovák, aki az 1968-ban keletkezett vicc szerint a Niagara-vízesésben is csak a szexet látja (durvább megfogalmazásban). Neki az a szex – egy másik elvtársa megfogalmazásával szemléltetve – ha minket „k…hat”. Hogy lehet egy embertől elvárni, akinek gyermekkora óta legnagyobb eszményképe egy betyár (Jánošík), hogy demokrata legyen? Esetleg szociálisan érzékeny arra, hogy a betyáron kívül a kirabolt lény is ember. Sőt az is, akit a fokosával fejbe ver.
Persze, ez ellen is van megoldás, mégpedig demokratikus. Kiállni a törvényes jogaink mellett, és harcolni a „betyárok” ellen.
Végezetül, legyen a jelzett tanulság: „Madarat tolláról, európai szocialistát betyárjáról lehet megismerni!”
Bárány Béla
Felvidék Ma
