Gömörpanyiton a kitelepítések 70. évfordulója alkalmából ünnepi emléktábla-avatásra került sor április 27-én. A rendezvényt Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja is megtisztelte jelenlétével.
„Azért tartottam fontosnak, hogy eljöjjek, mert azt tapasztaltam, hogy a mai nap egy kezdeti dátum, egy olyan alkalom, amely a helyi magyarság életében mérföldkőnek számít. Az előző években nem voltak ilyen jellegű közösségi rendezvények. Úgy gondoltam, hogy az emléktábla-avatás a 70. évforduló alkalmából a kitelepítésekre emlékezve megfelelő alkalom, hogy kifejezzem támogató és segítő szándékomat az itt élő közösségnek” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Haraszti Attila.
Gömörpanyit a Rozsnyói járás azon községe, amelyből 1947-ben a legnagyobb számban telepítettek ki magyar családokat. A táblát a 48 gömörpanyiti kitelepített magyar család emlékére állíttatta az MKP helyi szervezete, amelyet ünnepélyes keretek közt avattak fel a 70. évforduló alkalmával.
Benko Roland, az MKP helyi szervezetének elnöke elmondta: „Gömörpanyit a Rozsnyói járás egyetlen települése, ahol nagy számban zajlott le a lakosságcsere. Ez a falut szellemileg, gazdaságilag is ellehetetlenítette. Mai napig érezni és látni ennek a hatását. Bár hetven évig erről itt nem volt szó, hallgattunk róla, ami egyrészt a hatalom befolyásának, valamint az itteni magyar emberek szégyenérzetének tudható be, de ezentúl minden évben szeretnénk megemlékezni erről a napról. Úgy érzem, most jött el az ideje, hogy másképp gondolkodjunk ezekről az eseményekről. Ezt bizonyítja az is, hogy az emberek szép számban eljöttek a rendezvényre, aminek nagyon örülök.”
Az emléktábla felszentelését követően Tohol Orsolya kitelepítésekről szóló kisfilmje került levetítésre, majd Hunyadi Péter etnográfus tartott előadást a „Népek, nemzetek a Kárpát-medencében” címmel, amelyben kiemelte, hogy a Kárpát-medencében élő különböző népek életében óriási jelentősége volt és van az életmódbeli különbségeknek. Ebből adott ízelítőt a jelenlévőknek egészen a középkortól kezdve. Elmagyarázta, hogy bizonyos etnikai tömbök miként alakultak ki egymás szomszédságában, a szórványok hogyan jöttek létre, és ennek összefüggését magyarázta az adott etnikum életmódbeli sajátosságaival, illetve kulturális tényezőivel.
„Legfőbb ideje volt egy ilyen rendezvénysorozat megszervezésének. A Rozsnyói járásban két fontos történelmi eseményünkről való megemlékezés hanyagolódik évek óta. Az egyik az 1947-es kitelepítések, a másik a nemzeti összetartozás napja. Be kell vallanunk, hogy a régióban még tanuljuk saját történelmünket, és nehezen eszmélünk az átélt traumákból. Idén azonban, ha segítséggel is, mindkét emléknapra sor kerül járásunkban. A kitelepítésekre az említett rendezvénysorozattal szerettük volna felhívni az itt élők figyelmét, míg a nemzeti összetartozás napja alkalmával június 3-án Krasznahorkaváraljára várjuk az érdeklődőket” – tudtuk meg Beke Beátától, a Szövetség a Közös Célokért rozsnyói munkatársától.
A Petőfi program keretében Felvidéken tartózkodó etnográfus előadássorozatára várják az érdeklődőket a szervezők, a Szövetség a Közös Célokért rozsnyói területi irodája, Pelsőcön a Csemadok alapszervezete, Kuntapolcán pedig a Partocska Polgári Társulás, amelyre április 28-án és 29-én kerül sor.
