Az R2-es gyorsforgalmi út a gyetvai járásbeli Kriványtól Losonc és Rimaszombat felé, majd tovább, Kassáig vezető újabb szakaszainak építése kétségessé vált a pénzügyminisztérium negatív álláspontja miatt. Vita van a szoroskai alagút megépítését illetően is.
A pénzügyminisztérium „Értéket a pénzért” osztályának álláspontja szerint ugyanis az R2-es Krivány és Lónyabánya közötti további szakaszának megépítése helyett elegendő lenne a már létező I/16-os utat szélesíteni. A minisztérium álláspontja szerint a tervezet nem költséghatékony, és a jelenlegi út közlekedési megterhelése nem indokolja az új szakasz megépítését, ezért szerintük nem javasolt ezen a szakaszon az R2-es gyorsforgalmi út továbbépítése az I/16-os úttal párhuzamosan. A tárca szerint ugyanez érvényes a Vámosfalváról (Mýtna) Lónyabányáig vezető útszakaszra is, egy esetleges Vámosfalvát elkerülő út megépítésével.
A minisztérium álláspontjával azonban nem ért egyet a vámosfalvai polgármester, Pavel Greksa sem, aki egyben a gyorsforgalmi utakat felügyelő kormánybiztosi hivatal R2-es Közép megépítéséért felelős munkacsoportjának a vezetője is. „Nem lehet mindent csak a pénz szempontjából megítélni. Ebben az esetben ennek a leszakadó régiónak a további fejlődéséről is szó van. Ha az utat nem építik meg, nem jönnek ide a befektetők, és Nógrád, illetve Gömör elnéptelenedése tovább folytatódik” – fogalmazott Greksa.
A pénzügyminisztérium „Értéket a pénzért” osztálya nem javasolta továbbá az R2-es Rozsnyó és Szádalmás közötti szakaszának a megépítését sem, amelynek a szoroskai alagút is a részét képezné. A tárca ugyanis ezt a tervezetet sem tartja gazdaságilag költséghatékonynak, ezért inkább a szóban forgó útszakasz felújításának és kiszélesítésének a megfontolását javasolja, esetleg emelkedő sávokkal Szoroskán át.
Szoroskánál egyébként már elkezdődtek az alagútépítési munkálatok, június végén például a Nemzeti Autópálya-kezelő Társaság arról adott hírt, hogy a munkálatok végzése során a geológusok olyan föld alatti üregekre bukkantak, amelyek létezéséről eddig sejtelmük sem volt. A fúrószondák több helyen üres terekbe fúrtak, olyan barlangokra leltek, amelyekről eddig senki sem tudott. Az autópálya-kezelő társaság azt tervezte, hogy megfelelő technikai intézkedésekkel a barlangba közvetlenül az alagútból lehessen lejutni. A társaság szóvivője szerint ötméteres belmagasságú üregekről van szó, a kupola magassága pedig akár a 23 métert is eléri. Mivel a felszínhez közel leltek rájuk, a szoroskai alagút építésének javasolt útvonalát nem befolyásolják.
Az alagút nyomvonala pontosan meghatározott, a hossza mintegy 4,2 kilométer lenne és kétirányú forgalmat tenne lehetővé.
(TASR/Felvidék.Ma)