Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerdán délután a Magyar Közösség Pártja pozsonyi székházában Menyhárt József MKP-elnökkel és Csáky Pál EP-képviselővel folytatott eszmecserét, majd sajtótájékoztatót tartottak.
Menyhárt József: Az EU-nak súlyos adóssága van az őshonos kisebbségek jogainak védelme terén
Menyhárt József emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió lakosságának több mint 10%-a tartozik valamelyik őshonos nemzeti, etnikai vagy nyelvi kisebbséghez. Ahhoz képest, hogy az anyanyelv és az azzal összefonódott kulturális identitás mennyire meghatározók az egyének és közösségek életében, az Európai Unió jogszabályaiban, politikáiban ez nem tükröződik vissza. Ez azért is alakulhatott így, mert az Európai Unió kezdetben gazdasági alapokon integrálódott. Tény, hogy az őshonos kisebbségek védelme időközben több tagállamban olyan erős garanciákkal valósult meg, hogy az ott élő kisebbségek ma nem érzik az uniós szintű jogvédelem hiányát. „Az Európai Unióban élő nemzeti kisebbségek többsége azonban nincs ilyen szerencsés helyzetben. Ez a hiány az Európai Unió szempontjából különösen azóta jelent problémát, hogy 2004-ben egyszerre több olyan új tagállam csatlakozott, amelyekben a nemzeti kisebbségek ügye megoldatlan.
Az EU-nak súlyos adóssága van az őshonos kisebbségek jogainak védelme terén” – mondta az MKP elnöke.
E jelenség egyik látványos példájaként említette a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, amelyet az Európai Bizottság 2013-ban elutasított, majd a luxemburgi uniós törvényszék döntése nyomán mégis kénytelen volt bejegyezni azt. A Kárpát-medencei magyarság eddig példátlan összefogása eredményeképpen több mint egymillió polgár támogatta aláírásával a kezdeményezést. Menyhárt József elmondta, Szlovákiában 63 ezren írták alá, amelyből 52 ezer aláírást az MKP gyűjtött össze.
Az európai választásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy azok eredményeképp új Európai Bizottság alakul majd.
„Az MKP teljes listával, jó csapattal vág neki a választásnak. A párt korábbi elnökei, Csáky Pál és Berényi József állnak a lista élén”.
Menyhárt József az aktuális politikai történések között szólt a „himnuszügyről” is, amelyet a kormány gyorsított eljárásban igyekszik kezelni, de „ezzel is ott tartunk, ahol a part szakad, hiszen a szlovákiai magyarok identitásának kifejezését továbbra is tiltják és büntetik majd Szlovákiában! Bízom abban, hogy az MKP által a szlovákiai magyarok szabad szimbólumaink szabad használatáért indított petíciónk is sikeres lesz” – tette hozzá.
Szili Katalin: Sorsdöntő lesz az európai parlamenti választás
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott elmondta, Csáky Pál könyvbemutatója okán érkezett a Felvidékre (erről későbbi cikkünkben tudósítunk – szerk. megj.). Tájékoztatott arról, hogy Trianon 100. évfordulóján a jövő év a nemzeti összetartozás éve lesz. Egy olyan időszakban, amikor 30 éve történt a rendszerváltozás és 15 éve vagyunk az EU tagjai, így a Kárpát-medencei magyarság nagy része európai uniós polgár is.
„Az európai parlamenti választás sorsdöntő. Eldől, hogy az Európai Unió képes lesz-e ebben a globális világban újra meghatározni önmagát, és vajon lesz-e ereje, hogy ne csak azokkal a bevándorló közösségekkel foglalkozzon, amelyek nagy többsége illegálisan próbál Európában otthonra találni, hanem foglalkozzon a több mint 50 milliós őshonos kisebbséggel is” – hangsúlyozta Szili Katalin.
Hozzátette, hogy a magyarok számára rendkívül fontos, hogy az EU továbblépjen azokban a kérdésekben, amelyeket képviselőink – köztük Csáky Pál is – az Európai Parlament asztalára tettek. Végre elértük, hogy az őshonos kisebbségeket megkülönböztetik a többi kisebbségtől.
Fontos, hogy az EU az európai szubszidiaritás elve alapján foglalkozzon velük. Szili Katalin felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbiról egyre kevesebb szó esik. „Ma a migrációt támogatók és azok ellenzői között választunk. Eldől, hogy Európai Egyesült Államokat akarunk-e, vagy a „Nemzetek Európáját”. A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: „Nem keverendő össze a nemzetek Európája a nemzetállamok Európájával, ez két különböző dolog!”
Szili Katalin rámutatott, hogy ha a magyar választók a biztonságot, Európa keresztény örökségének a megőrzését szeretnék, és hogy a nemzeti kérdésekkel is fontos kérdésként foglalkozzanak, legalább annyira, ahogy azt az illegális bevándorlók kérdéseivel teszik, akkor részt kell venniük az európai parlamenti választásokon. „Tegyük lehetővé, hogy a Kárpát-medencéből a lehető legtöbb magyar képviselő jusson az Európai Parlamentbe. Szükség lenne egy olyan európai uniós biztosra, akinek az egyik feladata éppen az őshonos kisebbségek kérdése.
„Az MKP listáját ajánlom valamennyi magyar nemzettársam figyelmébe, és kérem őket, hogy most tegyünk meg mindent ezért a közösségért” – mondta Szili Katalin.
Csáky Pál: eurorealisták vagyunk, a problémákat nem megkerülni akarjuk, hanem foglalkozni velük
Csáky Pál, az MKP listavezetője az induló európai parlamenti választási kampánnyal kapcsolatban elmondta, hogy számukra az alaptézis: „Mi, magyarok mindig is európai nép voltunk, vagyunk és szeretnénk is maradni. Mi nem 2004-ben léptünk be Európába, hanem 1000 évvel ezelőtt Szent István királyunk döntése alapján. Látnunk kell Európa problémáit.
Mi eurorealisták vagyunk, a problémákat nem megkerülni akarjuk, hanem foglalkozni velük”.
Az MKP európai parlamenti képviselője és EP-listavezetője tájékoztatott az MKP választási programjának alapjairól.
Az MKP programjának pillérei:
– biztonságunk, és annak védelme, beleértve a külső határokét is
– ellenőrizni az európai lakosságcserét, a migrációt.
– a pénzügyi és gazdasági stabilitás
– az emberi és a kisebbségi jogok védelme
– a nyitott kérdések folytatása, ide tartozik a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés és az Európai Parlamentben tárgyalt petíciók folytatása is, köztük a csallóközi víz védelme, a gazdák érdekei, a párkányi hulladékégető problémája, a vereknyei hulladéklerakat felszámolása és a kétnyelvű megnevezések témája.
Csáky Pál hangsúlyozta, május 25-én a választópolgárok döntenek a folytatásról. „A választópolgárok ereje és elkötelezettsége győzhet” – tette hozzá.
