Tizennégy napról 50 napra hosszabbodik a közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium.
Ez azt jelenti, hogy a választások előtt legalább 50 napig nem lehet majd közzétenni a felmérések eredményeit. A parlamenti képviselők hétfőn, október 28-án szavazták meg a Smer-SD képviselői által benyújtott jogszabály-módosítást. A változás már a jövő évi parlamenti választásokat is érinti.
A törvény beterjesztői szerint a közvélemény-kutatások politikailag befolyásoltak.
Az eredmények ezért az egymás után rövid időn belül közzétett felmérések esetében is különbözőek, ami összezavarhatja a választókat. „Azon a véleményen vagyunk, hogy ebben az esetben a törvény nem korlátozza a választók információkhoz való jogát, ellenkezőleg: a választókat akarja megóvni a dezinformációktól és a célzatos információktól” – fogalmaznak a beterjesztők.
Szerintük hagyni kell a választópolgárokat, hogy az egyes politikai pártok programjai és politikai tevékenysége alapján hozzanak döntést.
***
A Felvidék.ma-hoz eljuttatott közlemény szerint a Magyar Fórum nem támogatja a pártpreferenciákat érintő felmérések moratóriumára vonatkozó indokolatlan hosszabbítást.
A Magyar Fórum Országos Elnökségének álláspontja szerint a nyilvánosságnak
joga van a választások előtti objektív és hiteles tájékoztatásra. Ezért Simon Zsolt parlamenti képviselőnk a fenti törvénytervezetet nem támogatja.
***
Kresák szerint a moratórium meghosszabbítása az Alkotmánybíróságon végezheti
A közvélemény-kutatásokra vonatkozó, 50 napos moratórium bevezetéséről szóló jogszabály-módosítás valószínűleg az Alkotmánybíróságon fogja végezni – ezt Peter Kresák, a Most-Híd képviselője jelentette ki hétfőn, hozzátéve: nagy rá az esély, hogy a panaszbeadvány sikeres lesz.
Dušan Jarjabek, a Smer-SD képviselője tagadta, hogy megegyeztek volna az ĽSNS párttal a javaslat támogatásáról.
„Egyezséget kötöttek egy koalíción kívüli párttal. Komoly kifogásom van a javaslat ellen. Valószínűleg az Alkotmánybíróságon végzi” –- jegyezte meg Kresák. Hangsúlyozta, hogy nem szavazta meg a módosítást, ellenkezőleg, Katarína Cséfalvayová független képviselő javaslatát akarta támogatni, aki 48 órára csökkentette volna a felmérések eredményeinek közzétételére vonatkozó moratóriumot.
Bugár Béla, a Most-Híd elnöke kijelentette: a törvényt Marian Kotleba pártja, az ĽSNS segítségével fogadták el. „Sajnálom. Úgy vélem, hogy ez a szövetség utal valamire” – fogalmazott a pártelnök. Hozzátette, ez most rosszabb, mint amikor a Hidat azért bírálták, mert nem szavazott meg bizonyos koalíciós javaslatokat.
Bugár szerint a párt már korábban jelezte, hogy nem fogja támogatni a javaslatot. Arra is figyelmeztetett, hogy a „nem fair felmérések” eredményeit külföldön, például a szomszédos országokban továbbra is közzétehetik.
A javaslatot elutasította Sárközy Irén, a Most-Híd képviselője is.
A hidas képviselők közül egyedül Jakab Elemér támogatta a moratórium meghosszabbítását. Az összes ellenzéki párt ellene szavazott, az ĽSNS kivételével.
Dušan Jarjabek, a Smer-SD képviselője nem lát kivetnivalót abban, hogy a törvényt az ĽSNS segítségével fogadták el. „Senki sem szövetkezett senkivel. Mindenki a legjobb tudása és a lelkiismerete szerint nyilvánított véleményt. Biztosíthatom önöket, hogy semmiféle egyezség nem létezik” – tette hozzá.
Jarjabek tehát kizárta, hogy a Smer-SD előre megegyezett volna az ĽSNS párttal a törvény támogatásáról.
Arra a kérdésre, hogy ez egy jövőbeni koalíció előjele-e, azt válaszolta, hogy a szóban forgó pártok közül egyik sem tudja, hogy egyáltalán bejut-e a parlamentbe.
***
Tilos lesz feltüntetni a jelölt munkáltatóját, mozgalom nevét
További újítás, hogy a jelöltlistán és a szavazólapon tilos lesz feltüntetni a jelölt foglalkozására vonatkozó rubrikában a munkáltató nevét, illetve bármilyen tulajdonnevet vagy rövidítést. Ezzel azt akarják megakadályozni, hogy a jelöltek foglalkozására vonatkozó adatokat polgári társulások, vagy más jogi személyek propagálására használják fel.
A tiltással annak is elejét akarják venni, hogy a szavazólapon olyan adat szerepeljen, amelynek alapján az adott jelöltet valamely mozgalomhoz, konkrét polgári kezdeményezéshez vagy egyesülethez lehetne kötni. Az előírás megsértése esetén a bizottság elutasíthatja a jelölt regisztrálását.
A törvénymódosítás egész szövegében a „politikai hovatartozás nélküli jelölt” kifejezéssel helyettesítették a „független jelölt” megjelölést.
Ezt a módosítást azzal indokolták, hogy a „független” elveszítette az eredeti jelentését, hiszen mostanság már a politikai pártok tagjait is gyakran illetik ezzel a jelzővel.
(kk, tasr/Felvidék.ma)
